Juhász Endre: A csatornázás története (MAVÍZ, Budapest, 2008)
A csatornázás fejlődése a II. világháború után
A CSATORNÁZÁS TÖRTÉNETE BALRA A tatai szennyvízteLep JOBBRA A tatabányai regionális iszaphasznosító A megye egyébként a kiemelt támogatásokat élvezve, az országban elsőnek fejezte be a teljes megyére kiterjedő vízellátási programját. Csatornahálózatok építése a ’80-as évek végéig csak a városokra volt jellemző. 1980. január 1-től az Országos Vízügyi Hivatal a megyei vízmüvet Észak-dunántúli Regionális Víz- és Csatornázási Vállalattá fejlesztette, s mint ilyen kiegyenlítő szerepet kellett betöltsön a bányavidék településein. A '80-as évek második felében a céget várospolitikai szempontból Tatáról a megyeszékhelyre, tetszetős új irodaépületbe, Tatabányára költöztették, ahol már korszerű laboratórium, irányító központ, műhelyek álltak rendelkezésre. A vállalat főmérnöki posztját hosszú időn keresztül a renkívül innovativ Gordos Árpád töltötte be, aki fogékony volt új eljárások bevezetésére, sőt számos találmány fűződik a nevéhez. Az évtized végére a megye városai és számos kisebb település szennyvízelvezető rendszere is kiépült. A vízmű jelenleg Komárom-Esztergom, Fejér és Pest megyékben összesen 89 településen, 234 ezer ember számára vállal vízszolgáltatást (ebből 27 helyen vízátadással). A szennyvízelvezetést és -kezelést illetően 37 településen 230 ezer emberről gondoskodik. A cég 91,7%-ban állami tulajdon (ahol a tulajdonosi jogokat a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium gyakorolja), és 8,3%-ban Tatabánya Megyei Jogú Város rendelkezik vele. A tatabányai rendszerhez szennyvízelvezetési agglomerációként kapcsolónak Környe, Vértesszöllős, Vértessomlyó és Várgesztes települések, melyek Tatabánya jelenlegi 72 600-es lakosságszámát 11 400 fővel emelik meg. A Nemzeti program szerint az agglomerációs központot 85 000 LE terheli. Míg Tatabánya csatornázottsága a maga 87%-os bekötési arányával már most elérte a 2015-re tervezett országos átlagot, addig a kistelepülések rácsatlakozása meglehetősen mérsékelt. Tata Baj és Agostyán községekkel képez agglomerációt. A régió 39 500 lakost foglal magába. A csatornákra való rákötés aránya a három települést egybevéve 61%. Mind hálózati, mind a tisztítómű állaga szempontjából a térség csatornázása napjainkban jelentős mérvű rekonstrukcióra szorul.
