Juhász Endre: A csatornázás története (MAVÍZ, Budapest, 2008)
A csatornázás fejlődése a II. világháború után
A szennyvíztelep iszapsűrítői 4. A CSATORNÁZÁS FEJLŐDÉSE A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN ző mechanikai előtisztítót (rács, homokfogó, szivattyúház). 1986-ra készült el a 140 ezer m3/d kapacitású, már teljes mechanikai lépcsőt és kapcsolódó iszapkezelést is magába foglaló berendezés. A térség további fejlődésével az 1990-es évek elején a miskolci hálózathoz kapcsolódott Alsó- és Felsőzsolca, Bükkszentkereszt és a tórendszere által kedvelt üdülőterületté emelkedett Mályi és Nyékládháza csatornahálózata is. A kormány 1986-ban hirdette meg a 8 város szennyvíztisztítási programot. Ennek keretében 1994-re készült el a telep 70 ezer m!/d kapacitású biológiai fokozata, s ezzel végre megoldódott a sokáig az ország legszennyezettebb folyójának tartott Sajó helyzete is. A hálózatbővítések során 2003-ra a vízmű által üzemeltetett ivóvízhálózat hossza már elérte a 626 km-t, a szennyvízelvezető hálózat a 470 km-t, a csapadékelvezető rendszer pedig a 290 km-t. TABLAZAT Szennyvízcsatorna- hálózat főbb adatai anyag és kor szerinti bontásban 1 1950 előtt 1950-64 1965-74 1975-84 1985-94 1995-2006 Összesen Beton 13,06 76,69 33,03 91,39 4,05 0,06 218,16 Kőagyag 0,1 0,07 27,4 5,460,14 33,17 Azbesztcement 0,01 3,49 7,66 29,84 7,13 0,33 48,46 LENT BALRA A miskolci Műanyag0,02 12,18 91,13 92,38 180,64 szennyvíztelep madártávlatból Öntött vas0,01 0,090,1 KPE0,73 0,73 LENT JOBBRA A szennyvíztelep utóülepítő medencéje Mindösszesen 496,33 Hifii
