Juhász Endre: A csatornázás története (MAVÍZ, Budapest, 2008)
A csatornázás fejlődése a II. világháború után
A CSATORNÁZÁS TÖRTÉNETE A város Zagyván túli keleti területeinek egyesített rendszerű csatornázásához 1938-ban Rádai István tervei alapján kezdtek hozzá. A belvárosi, valamint a Zagyván túli területek csatornarendszere döntően a burkolt utak felületéről volt hivatott összegyűjteni a csapadékvizeket. A szűk keresztmetszetek és az átemelők kis kapacitása miatt feladatukat képtelenek voltak zavartalanul ellátni. A világháború végére a csatornahálózat állaga jelentősen leromlott. A Konstantin utcai csatornán jelentkező beszakadások már a környező épületek állékonyságát veszélyeztették, sőt életveszélyessé váltak a javítási, tisztítási munkák is. Azonban 1945 után még évekig nem volt mód a hálózat továbbfejlesztésére, rekonstrukciójára. 1953-ban a Mélyépterv tervei alapján 3 vízgyűjtő területet alakítottak ki. 1954-ben megkezdődött a kiviteli munkák első szakasza, amelynek keretében került sor a tiszai kitorkollás rendezésére, továbbá megépült a Gábor Áron téri főgyűjtő a Petőfi Sándor utcáig. 1956-ban készült el a Petőfi, Kápolna és Ady Endre úti gyűjtőcsatorna, 1962-ben kezdődtek a Gábor Áron téri átemelőrendszer építési munkái. Ez utóbbi létesítmény a kialakult hálózat súlyponti műve volt. A nagy ipari létesítmények saját üzemeltetésű csatornarendszereket (és esetenként tisztítókat) építettek, míg a lakossági közműves csatornázás ettől függetlenül fejlődött. Csak egy-egy, a lakóövezetekbe ékelődött kisebb üzem szennyvizei folytak a közcsatornába. E sajátos helyzet a Városi Felszíni Vízműtől a Tiszamenti Vegyiművekig 11 db (ebből 5 db kommunális) tiszai bevezetés kiépítését eredményezte. A városban lévő 3 nagyüzem (Szolnoki Cukorgyár, Tiszamenti Vegyiművek, Szolnoki Papírgyár) ipari szennyvize a városi hálózatot nem terhelte. A technológiai szennyvizek részére ma önálló tisztítótelepet működtetnek, s a tisztított szennyvizet közvetlenül a Tiszába vezetik. A csatornahálózat továbbépítése elsősorban a lakásfejlesztési programhoz kapcsolódott. Olyan vízgyűjtő területek bekapcsolására került sor, amelyeket az 1953-as általános csatornázási terv még nem tartalmazott. A napjainkra kialakult városi csatornarendszer 7 vízgyűjtő terület szennyviAz ország első csigás átemelőjének mai állapota
