Juhász Endre: A csatornázás története (MAVÍZ, Budapest, 2008)
A csatornázás fejlődése a II. világháború után
A CSATORNÁZÁS TORTEN ETE ügyét. Amikor másodszorra is lehetőség nyílt volna szennyvíztisztító építésére, az erre adott állami keretből az akkori vagongyári vezérigazgató (közismert nevén „vörös báró”) felépíttette az ETO-stadiont. E tapasztalat után, 1985-ben döntött úgy az Országos Vízügyi Hivatal, hogy a továbbiakban nem adja át a pénzeket helyi erőknek, hanem a szennyvíztisztítókat minden városban saját hatáskörben építteti meg. A telep az eredetileg elképzelt kapacitással szemben már csak 60 ezer m Vd terhelésre épült ki, s 1989 októberében lépett - csökkentett műszaki igények mellett - üzembe. BALRA Búvár a Petőfi téri átemelőben JOBBRA Csatornatisztítás napjainkban A KORSZERŰ SZENNYVÍZKEZELÉS PÉLDÁJA ISPA-támogatással a most már a kor igényeit kielégítő tápanyag-eltávolítást és iszapkezelést is nyújtó új szennyvíztisztító telepét Győr városa 2006. augusztus 10-én avatta fel. A telep villamosenergia-felhasználásának közel felét a szennyvíziszap rothasztásából származó biogáz hasznosításával, gázmotorokkal végzik. A megmaradó szennyvíziszap komposztálóműbe kerül, ahol a győri Kom- szol Kft. a város zöld hulladékával együtt hasznosítja. A téli hónapokban az iszapot granulálják, és így a végterméket a mezőgazdaság hasznosítja. Győr külső kerületeiben és a környező településeken csak a nyolcvanas években kezdődött el a szennyvízcsatornázás. Az önkormányzati beruházásban épülő szennyvízrendszerek gazdaságossági megfontolásból a szennyvizet a győri szennyvíztisztítóba továbbítják. A 30/2006. (II. 8.) sz. kormányrendelet szerint a győri agglomeráció további 15 települést foglal magába (Gönyü, Tényő, Vének, Vámosszabadi, Börcs, Abda, Töltésjava, Győrszemere, Győrújfalu, Ikrény, Kis- bajcs, Koroncó, Nagybajcs, Rábapatona, Nagyszentjános). Az agglomeráció 15 településéből 2008-ban már 13 település szennyvize érkezik a győri telepre. A csatlakozó települések előreláthatóan összesen 24 900 fő szennyvizével terhelik a rendszert, s magának Győr városnak a 126 500 lakos számával és iparával a telep terhelése 283 ezer lakosra (LE) prognosztizált.
