Juhász Endre: A csatornázás története (MAVÍZ, Budapest, 2008)
A csatornázás fejlődése a II. világháború után
4. A CSATORNÁZÁS FEJLŐDÉSE A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN BALRA Csatornatisztítás JOBBRA Szippantott szennyvíz befogadására alkalmas telep, Révfülöp (1987) A lassú, nehézkes, avultabb típusú szippantókocsikat egyre több helyen kezdték Faun és MUT típusú korszerű, mozgékonyabb és nagyobb szállító tér- fogatúakra lecserélni. Ezek amellett, hogy a felszívást gyorsabban és higiéniku- sabban végezték, már el voltak látva rádiós kapcsolattal is, hogy mozgásuk a központból irányítható és főleg ellenőrizhető legyen. A szippantott anyagot tehát vagy a közeli szennyvíztisztítóba, vagy kétes hatékonyságú ártalmatlanító tározókba szállították. Több helyen a környezeti feltételek javítása érdekében a tengelyen szállított anyag számára - kísérleti jelleggel - biológiai tisztítókat építettek, ám ezek működtetése megfelelő személyzet és egyéb műszaki-gazdasági háttér hiányában nem jelentett tartós megoldást. A ’80-as évek elejétől már elfogadottá vált a szippantással gyűjtött anyagok - a közcsatornán gyűjtött szennyvíz mellett - kezelésének a legmegbízhatóbb lehetősége, a tisztítótelepre juttatás és a két egymástól kevésbé eltérő anyagnak együttes kezelése. A probléma leegyszerűsítését viszont gátolta, hogy mindkét tevékenységet más-más tárca felügyelte. 32 A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény. UJ VILÁGBAN REGI MÓDSZEREK A helyzet a rendszerváltással sem sokat változott. Az önkormányzati törvény32 kezdetben csak az ivóvízellátást, később a szennyvízelvezetést tette határidőhöz kötötten az önkormányzatok kötelező feladatává. A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerével 1992-től lehetővé vált, hogy az önkormányzatok települési folyékonyhulladék-tisztító telep építéséhez alanyi jogon támogatást kapjanak. Kivételt képezett a rendelet a 2000 lakosegyenérték alatti települések esetében, ugyanis ezek csak akkor részesülhettek támogatásban, ha szomszédok oly módon társultak, hogy az állandó lakosok száma együttesen meghaladta a 2000 főt. Természetesen ekkor még az is feltétel volt, hogy a társulni szándékozók rendelkezzenek közüzemi ivóvízellátó hálózattal, valamint hogy a tisztító-
