Juhász Endre: A csatornázás története (MAVÍZ, Budapest, 2008)

A csatornázás az ókortól az újkorig

A CSATORNÁZÁS AZ OKORTOL AZ ÚJKORIG

Hasonló korú leleteket találtak egyiptomi ásatások alkalmával is. Jeruzsálemben a mai napig megvannak a csatornarendszerek maradványai, melyek annak idején csapadék-, szenny- és egyéb vizek elvezetését szolgálták.

AZ ÓKORI GÖRÖGSÉG ÉGETETT CSÖVEI

A görögök csatornázás tekintetében felhasználták és továbbfejlesztették az elődök ismereteit, illetve módszereit. Az ókori hellén városkultúrában is fontos szerepük volt a vízellátáshoz kötött csatornáknak. Athénban kőbe vájt vagy égetett agyagból készített, 70 cm átmérőjű csatornákat találtak, melyek egy nagyméretű gyűjtőmedencébe vezettek. Ebből számos kisméretű kör vagy négyszög alakú csatorna indult ki. Nagy a valószínűsége annak, hogy ez utóbbiak a szennyvizet a városon keresztülfolyó két kisebb vízfolyás segítségével távolabbi, lapályos területre vezették ki, ahol az elszikkadt. Többen azt is gyanítják, hogy a szennyvizet ott helyben hasznosították, s ha a feltételezést sikeFENT Szivárgóakna Babilonban, Nabukodonozor korában

LENT A Petrában (Jordánia) folytatott ásatások során feltárt szennyvízcsövek maradványai