Juhász Endre: A csatornázás története (MAVÍZ, Budapest, 2008)

A csatornázás fejlődése a II. világháború után

Mozgó rácsszemétszűrő berendezés egy szennyvízátemelő telepen

Dorog viszont rendelkezett központi teleppel, amely 1962-ben épült a kenyérmezei patak mentén. Azóta több módosítást és átalakítást hajtottak végre a berendezéseken, elsősorban azért, hogy a Szénfeldolgozó Vegyipari Vállalattól és a Tokodi Üveggyártól odavezetett mintegy 600 m3/nap mennyiségű fenolos szennyvizet közömbösítsék. 1965-ben a Vituki felügyeletével a szennyvíztisztító telepet kísérleti teleppé nyilvánították.

Komárom: a város 1967-ben 13 km hosszú egyesített rendszerű csatornahálózattal rendelkezett, amely mintegy 7000 fő házi szennyvizét és kb. 600 m3/nap ipari szennyvizet gyűjtött össze, s juttatott a Duna vízállásától függően közvetlenül vagy átemeléssel a folyóba.

EB!