Juhász Endre: A csatornázás története (MAVÍZ, Budapest, 2008)

A csatornázás fejlődése a II. világháború után

4. A CSATORNÁZÁS FEJLŐDÉSE A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN

I. térkép

Mu&vuronoAjt ldkaMARAnak kovnüve* vitae! (vízvezetékkel to kozklíolyőv»l csyutl) vuloelUlolWAK-inak me«oMl4»a 1900 január hü l-én menyek, menyei Jo*ú vártook ét a fóvttro* UuAU.

JÍIMA6YARAZAT

[_□ ■'

c~a

I térkép

M.1K.Vurunk/.>a iakosaáauruik ktacaatoi nurUtiloUautaunnk me*ö\zUvn 1900 uuinuar hu I -én menyi*. menyei Jofú varosok ót a fuvaros közűt!

ClArOMÁlÁSI A f MOSZ f A ét AfMOfLTfrét SZÍR IRT

fttZílÓ tlíRYCM SZÍRIÁT

J [ LM A BY A RÁZ AT ■

□ Vit- ét ctofomomJrt*

ez: YÓrot ét AónéfgordáiAodiii ráilg/ofo*

~~j Ttinictc* AöBtéprfisi i/nmti Ipoivól/olotvi BÓnyavóilolOtOk

Muígardotiji irtrrtk (Bt, ÍMB) {gyét tre/vtk

Közcsatornák hosszának metoacláaa csatornázási rendszer éa kezelő i IMI. év végén

A kezelő szervek Jelölését lásd az 1. ábrán.

13 Szitkey, 1959.

Hozzájárult ehhez, hogy a gravitációsan épített hálózatok sík terepen néha rendkívül mélyre kerültek, tehát nem lehetett kikerülni megfelelő átemelőtelepek (szivattyútelepek) építését sem. Mindezek költségei sokszorosan meghaladták a vízművek beruházási igényeit. így azután a csatornázás és a hozzá kapcsolt szennyvíztisztítás terheit csak kevés település tudta vállalni. Az állami költségvetés tehát nem térhetett ki a csatornázási munkák valamilyen mértékű finanszírozása elől.

A városokban és községekben korábban általánossá vált, hogy a kizárólag csapadékvíz levezetésére épült hálózatokba házi szükségbekötéseket létesítettek. Ezek többsége vízjogi engedély nélkül épült meg, mert a hatóságok (a VIZIG-ek) a tökéletesen tisztított házi szennyvizek bebocsátását is csak kivételesen engedték meg. Ezzel szemben a szükségbekötések nagy részénél tisztítás nélkül, kisebb részénél részleges tisztítás (mechanikai ülepítés) után történik a házi és ipari szennyvizek csapadékcsatornába való bevezetése. Ennek következménye az lett, hogy a víznyelőknél a bűzelzárók hiánya, a tisztító- és ellenőrző aknák nélküli hálózaton a fenntartás és tisztítás lehetetlen volta, a tisztítás nélkül bevezetett szennyvizekkel a (sokszor állóvizű) befogadók veszélyeztetése mind városképi, mind üzemi, mind közegészségügyi, végül vízkészlet-gazdálkodási szempontból tűrhetetlen helyzetet jelentett.13

ffifl