Ivicsics Lajos: Vízépítési kismintavizsgálatok. A VITUKI technikusi szaktanfolyamának jegyzete (VITUKI, Budapest, 1962)
III. A hidromechanikai laboratóriumi vizsgálatok gyakorlati módszerei
-96o./ Sulymárés A súlyt a tömegnek /m/ és a nehézségi gyorsulásnak szorzataként értelmezzük, vagyis 5 = mg /52/ íinnek megfelelően dimenziója G = m g = MLT~2, /53/ p mértékegysége a fizikai mértékegységrendszerben gcms . A műszaki gyakorlatban a g-ot nem a tömeg, hanem a súly mértékegységeként használjuk, ennek megfelelően a súlyt grammokban fejezzük ki /vagy a gramm többszörösével, illetőleg tört részével/. A sulymérésre a mérendő súly nagyságától függően a hidromechanikai laboratóriumban különböző méretű mérlegeket használunk. A mérés alapelve - mint- minden más mérésnél - ebben az esetben is az,bogy a mérendő mennyiséget /súlyt/ is - mert mennyiségekkel /sulyokkal/ hasonlítjuk ösz- sze. A különböző hitelesítéseknél a viz súlyának mérésére különböző rendszerű /serpenyős, tolósu- lyos/ tizedesmérlegeket használunk. Kisebb sulyok pontosabb mérésére a táramérlegeket, még pontosabb mérések céljára Alsebb sulyok esetén/ az analitikai mérlegeket használjuk. Az előbbiek érzékenysége 0,5f5,0 kg megterhelés esetén centigramm, az utóbbiaké 100f200 gramm terhelés esetén 0,02u0,2 mg. Ennél pontosabb, un. mikromérlegeket a hidromechanikai laboratóriumban nem használunk. A mérleg egyik legfontosabb adata az érzékenység. Azzal a mérlegskála beosztásrészeiben kifejezett mutatőkitéréssel jellemezzük, amely egy mg többletsulynak az egyik mérlegserpenyőbe való helyezésékor bekövetkezik. Szokták azzal a többletsúllyal is kifejezni, amely a mérleg mutatójának egy beosztásrésszel történő elmozdításához szükséges. n=i 28. ábra
