Ivicsics Lajos: Vízépítési kismintavizsgálatok. A VITUKI technikusi szaktanfolyamának jegyzete (VITUKI, Budapest, 1962)

III. A hidromechanikai laboratóriumi vizsgálatok gyakorlati módszerei

- 94 A különböző térfogatmérésekre a hidromechanikai laboratóriumban igen gyakran kerül sor. Ezeknek a méréseknek egy részét az ismert geodéziai módszerekkel /hosszméréssel, illetőleg magasságméréssel/ végezzük, más részüknél azonban /különösképpen a viszonylag kicsiny térfogatok mérése esetén/ külön erre a célra készült térfogatmérő eszközöket használunk.

A térfogat mértékegységéül leggyakrabban a köbméter, liter és köb- centiméter egységeket használjuk. Az egyéb /angolszász, régi magyar stb./ mértékegységekről a méterrendszerre való áttérést táblázatok könnyitik meg.

A folyadékok térfogatát, kisebb térfogatok esetén mérőlombikkal /25.ábra a.része/, hasas, vagy beosztott pipettával /25.ábra b. és c. része/,bürettával /25.ábra d. része/, mérőhengerrel /mensurával/ /26.ábra/, vagy bármely más hitelesített, és köbtartalmát számottevő mértékben nem változtató edénnyel mérjük.

A

20

A térfogatmérő edényeket meghatározott hőmérsékletre vonatkozólag hitelesítjük. A hitelesített térfogatot, valamint a hitelesitési hőmérsékletet az edényekre rájegy- zik.

A térfogatmérő edényekkel nagyon egyszerűen történik a mérés, lényegében csupán a bennük levő folyadék meniszkuszának leolvasásából, vagy meghatározott beosztásra való ráállításából áll. Kindkét művelet esetén a meniszkusz helyzetét úgy olvassuk le, hogy megkeressük a beosztásnak azt a helyét, ahol a menisz- kuszt érintő vízszintes sik . a beosztást metszi /27.ábra/. Az ábra a. részén á homorú, b. részén a domború meniszkusz leolvasásának módját tüntettük fel. A beosztás leolvasásakor ügyelni kell arra, hogy parallaxis hibát ne kövessünk el. Ezért a skála sikjára /csöves skála esetén annak

Mr

b

25. ábra