Ivicsics Lajos: Vízépítési kismintavizsgálatok. A VITUKI technikusi szaktanfolyamának jegyzete (VITUKI, Budapest, 1962)

III. A hidromechanikai laboratóriumi vizsgálatok gyakorlati módszerei

- 89 egy bizonyos határig hozzátapad a tűhöz /2o. ábra b.része/, és csak nagyobb mértékű megemelés esetén szakad le. Az, hogy milyen magasra emelhetjük a tűhegyet anélkül, hogy a meniszkusz leszakadna, számos körülménytől /pl.a tűhegy anyagától, tisztaságától, a folyadék felületének tiszta vagy szennyezett voltától stb./ függ.lényege azonban a jelenségnek az, hogy ha a vizbe mártott tűhegyet felfelé emeljük, még olyan magasságban is é- rintkezni fog a vízfelszínnel _ minthogy az hozzátapad - afiilyen magasságban, ha a tüt felülről lefelé mozgatjuk, nem tapasztalunk érintkezést. Ennek következtében a vizszin- reállásnál jelentős /mm nagyságrendű/ hibát követhetünk el,ha a tűvel nem felülről lefelé haladva, hanem a vizbe mártott tüt emelve igyekszünk érinteni a vizszint.

Az a körülmény, hogy a viz a mérőtü hegyéhez hozzátapad, bizony* körülmények között még akkor is számottevő hiba forrása lehet, amikor a tűhegyet felülről közelitjük a vizszinthez. Ugyanis, ha a tűhegyhez valami olyan szennyeződés tapad, amely róla lelóg, és előbb a vizszinhez ér, mint a tűhegy, a viz a szennyeződéshez tapadva a tűhegyig is felemelkedhet, ennek eredményeképpen a jelzőberendezés vizzel való érintkezést jelez, annak ellenére, hogy a tü hegye - bár érintkezik a vizzel - magasabb helyzetben van, mint a tűtől távolabbi vízfelület.

A vízfelületnek a tűhöz való tapadása folytán keletkező hibák csökkentésének egyik módja a tűhegy tisztántartása. Másik módja a hiba csökkentésének a vizszinnek görbített tűvel alulról történő érintése. Ezzel a módszerrel az említett hibát teljes mértékben ki tudjuk küszöbölni, azonban csak nyugvó viz esetén alkalmazható. A görbített tü vázlatát a 21.ábrán láthatjuk.

Az a jelenség, hogy a vizfelszin hozzátapad a mérőtühöz, adta az a- lapgondolatát az érintőtárcsás vizszintmérő megszerkesztésének. Ugyanis