Ivicsics Lajos: Vízépítési kismintavizsgálatok. A VITUKI technikusi szaktanfolyamának jegyzete (VITUKI, Budapest, 1962)
III. A hidromechanikai laboratóriumi vizsgálatok gyakorlati módszerei
- 79 az indiai öntözőrendszerek tervezése során felvetődött feladatok megoldását elősegítsék. Ezen a^témakörön kivül természetesen egyéb kérdésekkel is foglalkoznak kutatói. Számos vizsgálatot végeztek a telepen a folyószabályozási létesítmények, a duzzasztómüvek, a tengeri kikötők stb. tervezésével és építésével kapcsolatban is. A hazai szabadtéri kismintavizsgálatok csak aránylag későn, 195o-ben kezdődtek a Műszaki Egyetem I. sz.Vizépitéstani Tanszékének nagymarosi kísérleti telepén. Részben az öntözéssel, részben pedig az ülepitéssel kapcsolatosan végeztek kismintavizsgálatokat. Az öntözési vizsgálatok céljára 28,5 m hosszú, 1,5 m mély és 2,0 m széles vasbeton csatornát építettek. Ebben helyezték el a vizsgálandó talajt. A vizsgálatokat a csörgedezhető, valamint a barázdás öntözés egyes kérdéseinek tisztázása céljából végezték. A kísérleti eredmények alapján tapasztalati összefüggést állapítottak meg a barázdában, valamint a felszínen mozgó viz sebessége, a vízhozam és a terepesés között. A vizsgálatokkal egyidejűleg a Szarvasi Öntözési és Talajjavítási Kutató Intézet öntözött területeken szabadtéri megfigyeléseket végzett. Az ülepitósi vizsgálatok során egy 2o m hosszú, 1,5 m széles és 2 m mély vasbeton csatornában hordalékos dunavizet áramoltattak és vizsgálták a vizben levő lebegtetett hordalék töménységének és szemösszetételének csatornahossz menti változását, a leülepedett hordalék szemösszetételét és mennyiségét. A hordalékos dunavizhez a töménység növelése céljából póthordalékot adagoltak. Az első vizsgálatokat számos további követte és az azóta a nyári időszakban évről-évre működő kísérleti telepen számos értékes megfigyelést és mérést végeztek. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Kísérleti Osztályának szabadtéri kísérleti telepén - a kísérleti csarnok mellett- 1958.tavaszán kezdték az első szabadtéri kismintákat építeni. Különböző - mellékáramkörös, Venturi rendszerű - vizhozammérők, valamint a Felsőduna hidraulikai vizsgálata céljából épültek az első kisminták. Ezeket követte 1959 tavaszán a Dömös-Nagymaros környéki Dunaszakasz 1:75 méretarányú kismintájának megépítése.