Ivicsics Lajos: Vízépítési kismintavizsgálatok. A VITUKI technikusi szaktanfolyamának jegyzete (VITUKI, Budapest, 1962)
III. A hidromechanikai laboratóriumi vizsgálatok gyakorlati módszerei
- 48 rendszerint feldolgozzuk. A leggyakrabban rétegvonalas, valamint mélységvonalas helyszinrajzokat, továbbá keresztszelvényeket és hossz-szelvényeket szerkesztünk. Széknek szerkesztési módjára nem térünk ki, csupán arra hivjuk fel a figyelmet, hogy különös gonddal kell ügyelni arra, hogy a mérések kiterjedjenek mindazokra a mennyiségekre, amelyek a kismintavizsgálatok szempontjából fontosak, valamint, hogy ezeket az adatokat a helyszinraj zokon, keresztszelvényeken, hossz-szelvényeken ábrázoljuk. A szükséges ' adatokat ilyen általános irányelvek tárgyalása során részletesen nem sorolhatjuk fel, azonban tájékoztatásképpen közülük néhányat megemlítünk. /Természetesen esetenként kell eldönteni, hogy milyen adatok fontosak és melyek a kevésbé lényegesek./ Ilyen lényeges adatok lehetnek: a vízfolyások mellékágaira, holtágaira, a betorkolló vízfolyásokra vonatkozó adatok, a beavatkozás által érintett terület egyes részeinek neve, a műtárgyak, létesítmények adatai, a növényzet adatai, a vizmozgásra vonatkozó adatok felvételével kapcsolatos geodéziai a- datok, a hajózási jelzések stb. Minthogy a geodéziai jellemzők az idő függvényében is változnak, bizonyos esetekben - ha lehetséges - célszerű beszerezni a korábbi felmérések adatait is. Ezeknek segítségével következtethetünk az érintett területen meghatározott időszakban végbement változásokra, esetleg azok mértékére /területsüllyedések*, feltöltődések, mederelfajulások, gátszakadások stb./. Persze vannak olyan esetek is, amikor az ilyen vizsgálatoknak nem sok jelentőségük van. Mint már említettük, a geodéziai mérések elvégzésénél is nagy gonddal kell vigyázni a mérési adatok kellő /de nem túlzott mértékű!/ pontosságára, vüamint az eredmények megbízhatóságára. A■hidromechanikai adatok közül általában a vlzállásadatok beszerzése jár a legkisebb nehézséggel. Az ország vízfolyásain számos vízmércén végeznek vizállásleolvasásokat. A fontosabb mércékre vonatkozó adatokat a Vízrajzi Évkönyvben, a kevésbé jelentősebbek adatait pedig a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Vizraj zi Osztályának adattárában találhatjuk meg. Mint eddig több esetben, most is meg kell említenünk azt, hogy mindig a feladat jellegétől függ, hogy milyen helyszínrajzi elrendezésű mércéknek, milyen hosszú időszakra vonatkozó adatsorát szerezzük be. Az
