Ivicsics Lajos: Vízépítési kismintavizsgálatok. A VITUKI technikusi szaktanfolyamának jegyzete (VITUKI, Budapest, 1962)

III. A hidromechanikai laboratóriumi vizsgálatok gyakorlati módszerei

- 44 környezetének lefolyás! viszonyait jellemző mennyiségeket is. Ilyen esetek aránylag ritkán fordulnak elő/ völgyzárőgátak, vizmosáskötések stb. tervezésével kapcsolatosan/.

A vízfolyásban nagyon gyakran a vízzel együtt, lebegtetve vagy görgetve, hordalék is mozog. Vannak esetek, amikor a hordalákmozgás jelenségét számottevő hiba elkövetése nélkül nem hagyhatjuk figyelmen kivül, sok esetben azonban ennek a jelenségnek a szerepe másodrendű. Ha a hordalékmozgás jelentősége a feladat megoldása szempontjából lényeges, mindenekelőtt tájékozódnunk kell a hordalék jellemzőiről; Ismernünk kell a hordalék anyagát, szemösszetételét, szemeinek alakját, ismernünk kell továbbá mozgásának jellemzőit. Lebegtetett hordalék esetén szükségünk van a töménység különböző értékeire /pontonkénti töménységértékek, függély-közép- töménység, szelvény-középtöménység/, a hordalékhozamra, a leülepedő hordalék mennyiségére, a különböző helyeken meghatározott idő alatt leülepedett hordalék rétegvastagságára,a sebességpulzáció /turbulencia/ mértékére, a kritikus sebességek, a telitési sebesség, a telitési töménység stb. értékére. Görgetett hordalék esetén ugyancsak ismernünk kell az anyagjellemzőket, a szemösszetétel jellemzőjét, a hordalékhozam értékeit, a lerakódott hordalék mennyiségét, a kimélyülések, a feltöltődések mértékét, a hordalékmozgási sávok méreteit, a kritikus sebességek értékeit stb. Minthogy mind a lebegtetett, mind pedig a görgetett hordalékot .’’Valamint mozgásukat jellemző mennyiségek nemcsak a hely, hanem az idő függvényében is változnak, a mennyiségeknek több különböző helyre és időpontra vonatkozó értékét kell ismernünk.

Vannak esetek, amikor tájékozódnunk kell a vízfolyás jégjárása felől /például duzzasztómüvek,vízerőművek,folyószabályozási létesítmények stb . tervezésénél/. Ismernünk kell tehát a folyó beállását, a jég levonulását jellemző mennyiségeket: a beállás valószínű időpontját, a jégtáblák méreteit jellemző értékeket,a gyakori torlaszképződések helyét, méreteit stb. Természetesen számos olyaő feladat is van, amelyekkel kapcsolatban a jégmozgás kérdésével nem kell foglalkoznunk /példáid öntözési vizhozammérő berendezések,csillapitómedencék,zárt helyen levő ülepitőberendezések stb. tervezése/.

Az 'eddigiekben csupán nyers geodéziai és hidromeBhanikai adatokat említettünk. A nyers adatok igen sokszor közvetlenül nem alkalmasak arra,' hogy a kismintavizsgálatokhoz felhasználjuk azokat; előbb bizonyos mérté