Ivicsics Lajos: Vízépítési kismintavizsgálatok. A VITUKI technikusi szaktanfolyamának jegyzete (VITUKI, Budapest, 1962)

III. A hidromechanikai laboratóriumi vizsgálatok gyakorlati módszerei

- 173 adagolunk hozzá. A kötésgyorsitő anyagok egyúttal a tízzáró képességet is növelik.

A kismintavizsgálatok során a kisminták oldalfalait, csővezetékek, csatornák alátámasztó pilléreit stb. gyakran téglából építjük. Rendszerint az agyagból égetett un. géptéglát, ritkábban a mészhomok-téglát használjuk. Mindkét téglafajta 25o.12o.65 mm méretű. Az egyéb téglafajták /soklyuku tégla, válaszfal tégla stb./ laboratóriumi alkalmazására ritkán kerül sor. Az égetett géptéglát szilárdsága alapján hat osztályba sorolják. legnagyobb a szilárdsága az I.osztályú pillértáglának /350 kg/cm^/, legkisebb a III.osztályú falazőtéglának /50 kg/cm^/. A II.osztályú pillértégla szilárdsága 250 kg/cm^.A nagyszilárdságú falazótégla 150 kg/om^, az I.osztályú falazótégla 100 kg/cm^, a II.osztályú pedig 75 kg/cnr szilárdsági értékekkel jellemezhető. Vi^felvevő képessége az I.osztályú pillértéglának a legkiseub, a III.osztályú falazótégláé a legnagyobb. A pillértégla fagyálló, a falazótégla nem.

A téglák gyakoribb hibái: A tulégetés, a nem kellő mértékű kiégetés, a repedtség és a görbültség. A túlságosan kiégetett tégla szélei élesek, felülete néhol sötéten szineződött. Megütve csengő hangot ad, szilárdsága nagy. A nem kellőképpen kiégetett tégla szilárdsága kicsiny, élei töredezettek, megütve tompa hangot ad, könnyen törik, a kőmüveskalapács élével könnyen faragható. A repedt tégla megütve tompa hangot ad, rendszerint csekély ütésre is eltörik. A görbült tégla, ha minősége egyébként kifogástalan is,falazásra kevésbé alkalmas. A téglát dobálni, ömlesztve szállítani tilos.

A-falazat készítésénél a téglát habarccsal ragasztjuk össze. A falazásnál alkalmazott habarcs kötőanyaga a mész. A kereskedelemben az un. égetett mész van forgalomban. Ezt a mészkőnek IOOPtHOO C°-on történő hevítésével állítják elő. Az égetett mész, ha kb. a súlya felének megfelelő mennyiségű vízzel meglocsolják, porrá esik szét. Ha súlyának három-négyszeresét kitevő mennyiségű vízzel locsolják, sürü péppé alakul. Habarcs- készitéshez rendszerint ezt a pépet használjuk. Az égetett /vizzel nem kevert, meg nem oltott/ meszet nedvességtől, napfénytől óvni kell. A mész oltásánál az oltöládát vizzel kb. kétharmadáig megtöltjük, majd a vízbe folyamatos keverés közben beadagoljuk a meszet. A mész oltódása közben nagy mennyiségű hő fejlődik. Ettől az oltóvíz esetleg a forráspontig felmelegedhet. A forró viz szétfreccsenő cseppjei balesetet okozhatnak. Vé—