Ivicsics Lajos: Vízépítési kismintavizsgálatok. A VITUKI technikusi szaktanfolyamának jegyzete (VITUKI, Budapest, 1962)

III. A hidromechanikai laboratóriumi vizsgálatok gyakorlati módszerei

- 158 /M a folyadék tömegét jelenti/. Tehát a /114/ egyenletet a

Mg -2f

+

/12V

alakban Írhatjuk.

Figyelembe véve, hogy a szűkített szelvényen átfolyó vizhozam azonos a szükitetlen szelvényen átfolyóval, vagyis

F vQ = f v A22/

valamint, hogy az utóbbi egyenlet csupán elméletileg igaz, gyakorlatilag a vizsugár összehúzódása, az örvényképződés stb. miatt csak akkor helyes, ha az f értékét /«■ -szeresére csökkentjük, továbbá bevezetve a

f a2

m = -Í- - a_ /123/

jelölést, a vizhozam és a nyomások összefüggését a kővetkező egyenlettel fejezhetjük ki:

Q.

A 24/

Az oc mennyiséget átfolyási számnak nevezzük. Értékét, amely mint a A2V egyenletből látható, a./*'kontrákéiós tényezőtől és a szűkítés mértékét jellemző m mennyiségtől függ, a hitelesítő mérés eredményei alapján határozzuk meg.

A cső átfolyási szelvényének szűkítésére a gyakorlatban a legkülönbözőbb megoldásokat találjuk. A már vázolt Venturi-csőnek nevezett szűkítésen kívül használják az átfolyási szelvény csökkentésére a különböző a- laku peremeket, fuvókákat, a csőbe elhelyezett lemezeket, szükitőbetéte- ket, tolózárakat stb. /88,ábra/. Minthogy ezeket a szerkezeteket a vizhozam mérésére használjuk, megjelölésükre a méróperem, mérófuvóka /mérőtorok/, mérőbetét stb. neveket használjuk, összefoglaló nevük mérőszűkület.

A különböző mérőszükületeket sok esetben alkalmazzák. Néhány mérő- szükület alakját nemzetközi szabványokban rögzítették. Ezekre vonatkozóan' a szabványok az átfolyási szám / oc / értékének a szükitési arány függvé-