Ivicsics Lajos: Vízépítési kismintavizsgálatok. A VITUKI technikusi szaktanfolyamának jegyzete (VITUKI, Budapest, 1962)

III. A hidromechanikai laboratóriumi vizsgálatok gyakorlati módszerei

- 156 ni és ezt a nedvesített területtel megszorozni. Minthogy azonban a sebességeloszlás az egyenletestél eltéré, a keresztszelvénynek több pontjában kell sebességet mérni. Az egyes sebesség-értékeket a mérési pontok környezetére közelítőleg érvényesnek tekintjük, megszorozzuk a pontok környezetében levő nedvesített területrésszel, és az igy meghatározott rész- vizhozamok összegeként határozzuk meg a teljes szelvényen átfolyő vízhozamot. Gyakorlatilag rendszerint az egyes mérési függélyek középsebességét számítjuk ki és ezt az értéket szorozzuk a függélyt környező nedvesített területrésszel /86.ábra/.

Figyelembevéve az ábra jelöléseit:

ft » íi + q2 +

..............+ 9na,flTkl+f2Tk2+...........+fnTkn /113/

Va

gyis a módszer alapgondolata azonos a főkiviteli vízfolyások vízhozamának mérésénél alkalmazott eljárás alapelvével.

A sebességek mérésére a laboratóriumban természetesen a kisebbített méreteknek, valamint az esetleg felmerülő különleges követelményeknek megfelelő műszereket alkalmazunk

/Prandtl-oső, Szily-cső, kisméretű forgőmüves sebességmérő, Bentzel-cső stb./ A műszernek a vizszint a- latti mélységét és a víztükör-szélesség irányában történő elmozdulását rendszerint a műszerhez, illetőleg a műszer mellé erősített beosztáson olvassuk le. A mérési eredményeket /113/ képlet figyelembevételével dolgozzuk fel.

./ Vizhozammérés méróperemmel, mérőtorokkal, Venturi-csővel

Ezt a módszert csővezetékekben mozgó viz hozamának mérésére alkalmazzák. Ha egy csővezeték átfolyási szelvényét viszonylag rövid szakaszon megszükitjük, a szűkített szakaszon az átfolyó viz sebessége megnövekedik, nyomása pedig csökken. A csövön átfolyó vízhozam, valamint a szüki-