Ivicsics Lajos: Vízépítési kismintavizsgálatok. A VITUKI technikusi szaktanfolyamának jegyzete (VITUKI, Budapest, 1962)

III. A hidromechanikai laboratóriumi vizsgálatok gyakorlati módszerei

- 154 kitett csatornákat Venturi-csatomáknak nevezik. Az átfolyó vizhozam /Q/ és a csatorna szűkített szakasza feletti vízmélység /b/ közötti összefüggést a mérőbukóknál alkalmazott képlethez hasonló összefüggés fejezi ki:

Q x b J 2g '

3/2

h

A11/

h értékét a csatorna szűkített szakasza felett azon a helyen kell mérni, ahol a szűkítés környezetében keletkezett vizszintstillyedés hatása már nem észlelhető. /A /103/ képletben szereplő 2/3 értéket a /111/ képlet tényezőjébe belefoglaltuk./ A /111/ képletet - az állandókat egyetlen tényezőbe /C/ összefoglalva - meghatározott Venturi-csatorna esetén a

3/2

Q = C.h /II2/

alakban Írhatjuk. A C tényező értékét a hitelesítési mérések eredményei alapján határozzuk meg.

A Venturi-csatomák alakja /a szűkítés módja/ a gyakorlatban nagyon sokféle. Bizonyos esetekben a küszöböt elhagyják, csak oldalirányú szűkítést alkalmaznak, más esetben a szükitést sik felületek alkalmazásával valósítják meg stb. Mint a mérőbukóknál, ebben az esetben is törekedni kell a h érték lehetőleg pontos mérésére. Ezért igen gyakran a csatorna felső viz f előli oldalára, a h mérésének helyére a csatorna mellé egy kis aknát építenek, és ebben mérik a vizszint. Az aknát nyilás köti össze a csatorna belső terével, benne a vizszint azonos a csatorna vizszintjével, azonban a csatorna vizének hullámzó mozgása az aknában nem érvényesül.