Ivicsics Lajos: Vízépítési kismintavizsgálatok. A VITUKI technikusi szaktanfolyamának jegyzete (VITUKI, Budapest, 1962)
III. A hidromechanikai laboratóriumi vizsgálatok gyakorlati módszerei
- 152 emelkedő része nem függőleges, mint a Poncelét-bukó- nál, hanem 4:1 hajlású. A vízhozam, valamint az átbu- kási magasság összefüggését ennél a bukónál is - éppúgy, .mint az előzőknél - hitelesítéssel állapítjuk meg. Félkör alakú bukót serény lag ritkán találunk a hidromechanikai laboratóriumokban. Ennek öntoéle fél- köriv alakú, működésének,alkalmazásának alapelve megegyezik az egyéb fajtájú bukókkal kapcsolatban említettekkel. Bizonyos esetekben a bukón meghatározott idő alatt átömlő vízmennyiséget regisztrálni ke'll. A regisztráló műszer szerkesztését jelentős mértékben megnehezíti az a körülmény, hogy az átbukási magasság és a vízhozam közötti összefüggés általában nem lineáris. Szerkeszthetünk azonban olyan mérőbukót is, amelyen átfolyó, vízhozamot az átbukási magassággal a Q = A.h 7109/ vagy a Q = A.h+B 7110/ alakú összefüggés kapcsolja össze. Egy ilyen lineáris egyenletű bukó vázlatát láthatjuk a 85,ábrán. A /109/, illetőleg a /110/ képlet A és B állandóit mérési eredmények alapján kell meghatározni.A gyakorlatban alkalmazott lineáris bukók alakja a 83. ábrán vázolttól néha kismértékben eltér.. Ugyanis az elméletileg pontos alakú bukó elkészítése kisebb-nagyobb nehézséggel jár s ezért, ha megelégszünk kisebb pontossággal is, a bukóéi Íves szakaszát bizonyos esetekben poligonnal helyettesítjük. A lineáris "bukókat a hidromechanikai laboratóriumokban aránylag ritkán alkalmazzák. A bukók hitelesítése során a vízhozamot rendszerint köbözéssel, vagy más, már hitelesített mérőberendezéssel mérik. Az átbukási magasság mérésére rendszerint vizszintmérő tűket használnak. A viza zi'nt. csak abban az
