Ivicsics Lajos: Vízépítési kismintavizsgálatok. A VITUKI technikusi szaktanfolyamának jegyzete (VITUKI, Budapest, 1962)

III. A hidromechanikai laboratóriumi vizsgálatok gyakorlati módszerei

- 145 oc ./ Vizhozammérés kötözéssel

Az eljárás lényege az, hogy a mérendő vízhozamot ismert köbtartalmu edénybe vagy tartályba vezetjük és mérjük a tartály, vagy az edény megtöltéséhez szükséges időt. Mérhetjük azonban úgy is a vízhozamot, hogy meghatározzuk azt a köbtartalmat, amelyet a tartályba, vagy edénybe folyó viz meghatározott időtartam alatt megtölt. A köbtartalmat, valamint az i- dőt ismerve a vízhozamot a /95/ képlet alapján számítjuk. A mérésnél alkalmazott edény vagy tartály- méretei a mérendő vizhozam nagyságától függenek. Egészen kicsiny, pl. a szivárgási vizsgálatoknál előforduló néhány cmVs-os vízhozamokat mensurával mérünk. Nagyobb vízhozamok mérésére bádogedényeket, vas- vagy betontartdlyokat használunk. Célszerűen felhasználhatjuk a köbözés céljára, a laboratórium visszavezető csatornáját /megfelelő helyen elzárva és igy medencévé alakítva/, esetleg a kísérleti ü- vegcsatornát is. Az edények, medencék köbtartalmát - eltekintve a kalibrált mensuráktól - vagy hosszméréssel, vagy pedig a betöltött viz súlyának megmérésével határozzuk meg. A súly /G/, valamint a faj súly /T / is méretében a betöltött viz köbtartalma /V/ a súly és a faj súly hányadosaként számítható. Abban az esetben, ha a medencék alapterülete nagy, magasságuk pedig aránylag kicsiny, különös gondot kell fordítani a medencében levő viz szintjének pontos mérésére* Ebből a szempontból köbözés céljára alkalmasabbak a viszonylag kis alapterületű, aránylag magas medencék, tartályok. Ugyanis ugyanaz a vízmennyiség nagyobb alapterületű medencében vékonyabb rétegben helyezkedik el, mint kisebb alapterületűben. Vékonyabb vizréteg esetén a rétegvastagság mérésében elkövetett hibának a rétegvastagság százalékában kifejezett értéke nagyobb, mint vastagabb vizréteg esetén ugyanannak az abszolút értékű hibának százalékos értéke. A vizszintmérésből származó hiba hatását úgy küszöbölhetjük ki, hogy a vízmennyiséget sulyméréssel határozzuk meg.

Az időtartamot a köbözés során általában rögzitőórával mérjük, csak kis vízhozamok esetén kerül sor a közönséges óra használatára. Köbözéssel csupán abban az esetben kapjuk meg a vizhozam pontos értékét, ha az az i- dő függvényében nem változik. Időben változó vízhozamok esetén a vízhozamnak csupán a t időtartamra vonatkozó átlagértékét határozhatjuk meg köbözéssel.

Kis vízhozamok köbözéssel való mérésére a billenőedényes vizhozammé-