Ivicsics Lajos: Vízépítési kismintavizsgálatok. A VITUKI technikusi szaktanfolyamának jegyzete (VITUKI, Budapest, 1962)

III. A hidromechanikai laboratóriumi vizsgálatok gyakorlati módszerei

-133 hiba az egyéb mérési, megfigyelési hibákhoz viszonyítva nem számottevő. A forgómüves sebességmérőket a laboratóriumban is a főkivitelben alkalmazott jelző-, illetőleg regisztráló berendezéssel kapcsoljuk össze.

Forgómüves műszerekkel a sebességnek csupán a nagyságát tudjuk mérni, az irányról legfeljebb tájékoztató képet ad. Ugyanis maga a műszer- önműködően beáll a sebesség irányába, azonban nincs felszerelve olyan mérőberendezéssel, amelynek segítségével az irányt számértékekkel is jellemezhetnénk. A sebesség értelméről a műszer - feltételezve természetesen, hogy vele tiszta vizben mérünk, tehát a müszertest elhelyezkedését megfigyelhetjük - egyértelműen tájékoztat. Az ismert szerkezetű forgómüves műszerekkel néhány cm/s^nál kisebb sebességet nem tudunk merni, ugyanis a belső súrlódásokból származó erők eredményeképpen ilyen kicsiny sebességeknél a műszer forgó része nem mozdul meg.

A műszer nagy méreteiből származó hiba csökkentése, valamint a viszonylag kicsiny sebességek mérése céljából Langmár József a Műszaki E- gyetem I.sz.Vizépitéstani Tanszékének laboratóriumában kisméretű forgómfl- ves műszert szerkesztett. A műszer vázlatát a 65.ábrán láthatjuk. A műszer szárnyának /2/ tengelye az 1 jelű villa két szárában elhelyezett csapágyakban /3/ forog.A tengellyel a 4 jelű acéllemez érintkezik A fordulatszám észlelése az acéllemezen, valamint a tengelyen áthaladó áram megszűnésének észlelésével történik. Az áramkör akkor szakad meg, amikor a lemez a tengely szigetelt részével érintkezik, Az acéllemezt szigetelt vezeték köti össze a fordulatszámot számláló, vagy meghatározott fordulatszámonként jelző berendezéssel. A műszer mérési határai a 2,5 caA) és a lo cm/s sebesség- értékekkel jellemezhető. A laboratóriumi vizsgálatok során gyakran ennél kisebb