Ivicsics Lajos: Vízépítési kismintavizsgálatok. A VITUKI technikusi szaktanfolyamának jegyzete (VITUKI, Budapest, 1962)

III. A hidromechanikai laboratóriumi vizsgálatok gyakorlati módszerei

- 131 beiktatásával táblán elhelyezett két függőleges üvegcsőhöz kapcsolta 762.ábra/. Az üvegcsövek /I és 2/ között a 3 jelű beosztás van elhelyezve. A beosztás mellett két indexet mozgathatunk. Az 1, valamint a 2 jelű cső a 4 jelű megszivóedényhez csatlakozik. A megszivóedény alul csa$*al van ellátva. Méréskor a Szily-féle cső fejét beállítjuk a mérési pontba, majd a 4 jelű edény csapját megnyitva annyira megszivjuk a statikus és a dinamikus csövet, hogy a két függőleges üvegcsőben a beosztás mellett helyezkedjen el a vizoszlop. Az indexeket a két vizszin- re állitva, a dinamikus, valamint a statikus nyomás különbsége leolvasható.

Természetesen nemcsak a statikus és a dinamikus csőben érvényesülő vizszintek különbségét mérhetjük, hanem összekapcsolhatjuk a két csövet differenci- álmanométerrel is. Minthogy a hidromechani- kai laboratóriumi gyakorlatban rendszerint kis nyomáskülönbségek mérésére .kerül sor, leggyakrabban a különböző mintájú mikromano- me'tereket alkalmazzuk erre a célra.

A Prandtl-csöveket, ' valamint a Pitot- csöveket /nálunk a Szily-csöveket/ kiterjedten alkalmazzák a különböző hidromechanikai laboratóriumi vizsgálatoknál. Nemcsak, a szabad felszínnel folyó, hanem csővezetékekben áramló viz sebességének mérésére is használják. Úgyszintén széles körben alkalmazzuk az aerodinamikai laboratóriumokban is.

A Pitot, a Prandtl, valamint a Szily csövek segítségével néhány cm/s alsó határtól a hidromechanikai laboratóriumi gyakor62 dt>rj