Ivicsics Lajos: Vízépítési kismintavizsgálatok. A VITUKI technikusi szaktanfolyamának jegyzete (VITUKI, Budapest, 1962)
III. A hidromechanikai laboratóriumi vizsgálatok gyakorlati módszerei
- 129 Minthogy a tényező gyakorlatilag állandónak tekinthető, a /9o/ képletet a v = C fh /91/ alakban is Írhatjuk, A k, illetőleg a C tényező értékét mérési eredmények alapján számítjuk ki.Az utóbbi képlet felhasználásával, - ha a C tényező, valamint a két cső vizszintje közötti különbséget ismerjük - a sebesség nagyságát meghatározhatjuk, A sebesség irányával szembe fordított nyílású csövet dinamikus-csőnek,,a függőleges helyzetűt statikus csőnek nevezzük. A fenti elv alapján számos különböző sebességmérő műszert szerkesztettek. A legegyszerűbb az a megoldás, amelynél a dinamikus, valamint a statikus csövet egymáshoz rögzítik. Ennek többek között az a nagy hátránya, hogy a vizszintkülönbségek leolvasása nehéz. A mérés megkönnyítése céljából Darcy a két csövet a felső végüknél egyesítette és csappal látta el. A csapot kinyitva, mindkét csövet egyenlő mértékben megszivhatjuk, ezáltal a vizszinek megemelkednek. így a vizszintkülönbségek leolvasása könnyebb. Ennek a megoldásnak a vázlatát az 58.ábrán láthatjuk. Fejlettebb alakja a dinamikus és a statikus nyomás különbségét mérő műszereknek a Prandtl-féle cső /59.ábra/. Ennél a dinamikus, valamint a statikus cső közös szárrá van összefoglalva. A műszernek az ábrán vízszintesen rajzolt részében a dinamikus csőnek, valamint a statikus csőnek a tengelye közös, a dinamikus cső átmérője kisebb,a statikus cső fala mintegy körülveszi az előbbit. A dinamikus cső nyílása az alapelvnek megfelelően az áramlás irányával szembenéz, a statikus csőbe a műszer oldalán levő nyíláson át jut be a viz. A statikus cső nyilasának helyét nem választhatjuk meg tetszőlegesen. Ugyanis a statikus csővel valóban a statikus nyomást kell mérnünk. Azonban, ha a nyilasokat a cső végéhez túlzottan közel helyezzük el, bizonyos esetekben a statikus nyomásnál kisebb nyomásokat mérünk. Ennek az az oka, hogy a Prandtl-cső végének környezetében az áramvonalak nem simulnak a cső falához, hanem attól hosszabb-rövidebb szakaszon elválnak, a cső mentén un. áramlási árnyék keletkezik /6o.ábra/. Az áramlási árnyékban a nyomás a statikusnál kisebb, tehát az itt elhelyezett nyilasok Csap n 58 ábra.
