Ivicsics Lajos: Vízépítési kismintavizsgálatok. A VITUKI technikusi szaktanfolyamának jegyzete (VITUKI, Budapest, 1962)
III. A hidromechanikai laboratóriumi vizsgálatok gyakorlati módszerei
- 127 sebességek függély, vagy /a felszínen/ 7iztükörszélesség menti eloszlásáról. Például az 56.ábrán egy vízfolyás kismintájának vizébe a sarkantyú előtt t-]. időpontban egyenes vonal mentén bebocsátott hipermangáncsik t2 időpontbeli képét tüntettük fel. Természetesen hasonló módon tájékozódhatunk a függély menti sebességeloszlásról is. Nagy előnye a viz megfestésével történő megfigyelésnek az egyszerűség. Hátránya azonban az, hogy a festőanyag a vízben kisebb-nagyobb mértékben dif- fundál, és igy az egyes vizrészek megfigyelése egyre nehezebbé válik. Bizonyos festőanyagok töményebb oldatának faj súlya a viz faj súlyától számottevő mértékben eltérhet, ennek következtében olyan helyen is észlelhető a festékanyag függőleges irányú mozgása, ahol vertikális sebességösszrtevő nincs. Hátránya még a folyadék megfestésének az is, hogy a festőanyag a vízben oldott egyes anyagokkal kémiai reakcióra lép, vagy a vizben esetleg található szennyeződésekhez, szivárgás esetén a talaj szemekhez hozzátapad, a szennyeződéssel együtt mozog, illetőleg az egyes szemek felületén bevonatot alkot. Ennek eredményeképpen bizonyos esetekben hamis mérési eredményeket kapunk. A festőanyag alkalmazásával a sebesség nagyságára vonatkozólag egyes esetekben csupán tájékoztató, más esetekben a szilárd, vagy a vízzel nem keveredő folyadékból készült úszók felhasználásával végzett mérések eredményeihez hasonló pontosságú értékeket kapunk. Ezek - mint az úszókkal végzett mérések eredményei általában - egy-egy útszakaszra és meghatározott időtartamra vonatkozó átlagértékek. A sebesség irányát csupán tájékoztató pontossággal tudjuk a viz megfestésével meghatározni. Bizonyos e- setekben - például a turbulens mozgású folyadék egyes pontjaiban érvényesülő, az időben nagymértékben változó irányú és nagyságú sebesség meghatározására - egyáltalán nem használható. A sebesség értelmét ezzel a módszerrel bizonyos esetekben egyszerűen és könnyen, más esetekben /pl. a nem permanens vizmozgások egyes eseteiben/ egyáltalán nem tudjuk meghatározni. 56 ábra
