Ivicsics Lajos: Vízépítési kismintavizsgálatok. A VITUKI technikusi szaktanfolyamának jegyzete (VITUKI, Budapest, 1962)
I. A hidromechanikai laboratóriumi vizsgálatok fejlődésének története
-Illa elnevezett mennyiségcsoport, a Froude-szám segítségével nem tudta a főkivitelre átszámítani. Feladatát úgy oldotta meg, hogy megmérte a hajó- kisminta teljes áramlási ellenállását és külön méréssorozattal meghatározta a súrlódási ellenállást. A teljes áramlási ellenállásból a súrlódási ellenállást levonva, eredményül az alaki ellenállást kapta. Ezt ismerve, a Froude-szám alapján következtetni tudott a főkiviteli hajók alaki ellenállására. Számításainak, valamint kismintákkal végzett méréseinek e- redményeit főkiviteli mérésekkel ellenőrizte. 1874-ben megjelent cikkében megemlíti, hogy tapasztalata szerint a főkiviteli mérések eredményei a kismintával végzett mérések eredményei alapján számítással meghatározott megfelelő főkiviteli értékektől csupán néhány százalékkal tértek el. Módszerét számos hasonló jellegű feladat megoldásánál alkalmazták. A múlt század közepén az amerikai J.B.Francis /1815-1892/ végzett kísérleteket abból a célból, hogy a főkiviteli turbinák működését jellemző mennyiségeket kismintákon végzett mérések eredményei alapján határozza meg. A feljegyzések tanúsága szerint az első folyószabályozási kismintavizsgálatot a francia L.Fargue végezte 1875-ben. íisérleteinek eredményei a Garonne szabályozásával kapcsolatos hosszadalmas vitát döntötték el. D- gyanis a vitatkozó felek egyik csoportja úgy vélte, hogy a folyó torkolati szakaszának szabályozási feladatai kotrás segítségével megoldhatók. A másik elgondolás szerint tartós eredmények csupán a folyószabályozási müvek megépítésének és á kotrásnak együttes alkalmazásával érhetők el. Fargue kísérletei az utóbbi álláspont helyességét igazolták. Érdekessége Fargue vizsgálatainak - azon kivül,hogy az első ilyen irányú munka volt - az is, hogy torzított kismintát alkalmazott. A kisminta magassági méretaránya nem volt azonos a horizontálissal, és a mederanyag szemcséi is nagyobbak voltak a méretarányok figyelembevételével számítottnál. Farguo munkáival kb. egyidöben végzett kismintavizsgálatokat O.Reynolds is. Kísérletei részben a hajóépitéssel, részben pedig a folyószabályozással kapcsolatos kérdésekre terjedtek ki. 1885-ben kezdte a Mersey folyó torkolati szakaszának vizsgálatát.A kismintát mozgómederrel épitette. Kísérleteinél alvizszabályozó alkalmazásával az árapálynak a folyó vizének mozgására kifejtett hatását is figyelembe vette. A vizmozgást jellemző geometriai mennyiségből, sebességből és kinematikai viszkozitásból alkotott mennyiségcsoportot Reynolds nevéről nevezték el.
