Ivicsics Lajos: Vízépítési kismintavizsgálatok. A VITUKI technikusi szaktanfolyamának jegyzete (VITUKI, Budapest, 1962)

III. A hidromechanikai laboratóriumi vizsgálatok gyakorlati módszerei

- 117 hez a csavarmenetes toldattal /l/ csatlakoztatjuk a manóméiért. A mérendő nyomás az íves csőrugó /2/ belsejére hat. Ez a nyomás változásakor változtatja alakját. Végének elmozdulását a vele összekapcsolt, beosztás előtt mozgó mutató jelzi. Készülünk rajzoló berendezéssel felszerelt rugós manométerek is.

A' membrán-manómé tér éknél a mérendő nyomás rugalmas fém- vagy gumilemezre hat. A nyomás e- redményeképpen a rugalmas lemez alakját megváltoztatja. Az alakváltozás mértékét emelő közbeiktatásával a membránhoz csatlakozó mutató jelzi. A hidromechanikai laboratóriumbaá igen gyakran viszonylag kis nyomásokat kell mérni. Erre a célra szerkesztették a mikromanométereket. Nagyszámú változatuk fejlődött '»i, közülük csupán néhány fontosabbnak ismertetjük működési elvét.

A kis nyomásokat mérő műszerek egyik leginkább elterjedt típusa a ferdecsöves manometer. Aránylag egyszerű szerkezetű ferdecsöves manometer az Eck-féle /49.ábra/. Ennél a mérendő nyomást a mérőfolyadékkal kb. harmadáig töltött üvegedénybe /I/ vezetjük. Az üvegedényt hajlékony csővel egy aránylag kicsiny átmérőjű ferdén álló üvegcsővel /2/ kötjük össze. A cső hajlásszöge változtatható, mérésére a mögötte levő lemez /3/ beosztással van ellátva. A cső a 4 jelű csap körül fordulhat el. Az üvegedény /l/ egy függőleges fémrudon /5/ eltolható. A fém- rudat talpcsavarokkal /6/ állíthatjuk függőlegesre.A ferde cső mögött beosztás van. Ha a készülékkel nyomáskülönbséget akarunk mérni, az egyik pontban uralkodó nyomást az üvegedénnyel, a másikat a ferde cső végével kapcsoljuk össze. Ha mindkét kivezetésnél azonos a nyomás, a ferde csőben a folyadék felszíne ugyanolyan magasan áll, mint. az üvegedényben. Ha a két kivezetés között nyomáskülönbség érvényesül, a ferde csőben levő folyadék felszíne az üvegedény