Ivicsics Lajos: Vízépítési kismintavizsgálatok. A VITUKI technikusi szaktanfolyamának jegyzete (VITUKI, Budapest, 1962)
III. A hidromechanikai laboratóriumi vizsgálatok gyakorlati módszerei
- Ill Többször előfordul, hogy a viszkozitás értékét méréssel kell meghatároznunk. /Például olyan esetekben, amikor kisérleti folyadékul nem vizet, hanem egyéb olyan anyagot használunk, amelynek hőmérséklete és viszkozitása közötti összefüggést nem ismerjük./ A viszkozitás mérésére számos készüléket szerkesztettek, többféle módszert dolgoztak ki. Ezek közül sok a kifolyási sebesség mérésén alapul. Ugyanis Poiseuille szerint 1 hosszúságú, r sugaru kapillárison p nyomás mellett t idő alatt lamináris mozgással kifolyó, ^ dinamikai viszkozitású folyadék térfogata V = HÍZ_i /73/ 8 <7 Mérve a V, p, r, t és 1 mennyiségeket, az £ értéke számítható. Ezen az elven működik 0stwald-Cohen-Bruin3-féla folyadék viszkoziméter /39.ábra/. A mérés abból áll,hogy a készülékbe töltött folyadékot annak kapilláris szárában levő V térfogatú gömbbe szivjuk fel az a jel fölé, majd stopperórával megmérjük azt a t időt, amely alatt a meniszkusz az a jeltől a b jelig süllyed. Ha a y sűrűségű folyadék szintkülönbsége a két csőágban a mérés kezdetekor hj, a mérés befejező pillanatában pedig h2, a kifolyás időtartama alatti közepes nyomás. P = hí + h^ 2 9 e /74/ /g a nehézségi gyorsulást jelöli./ V, r, 1, h^ és hj a készülék állandói. Rendszerint a gyártó cég a használati utasításban, vagy a garancia- levélben közli. Ha nem, értéküket méréssel határozzuk meg. Nagyobb viszkozitású anyagok /főleg olajok/ viszkozitásának mérésére gyakran használják az Engler-féle viszkozimétert /4o.ábra/. Ennél a készüléknél a vizsgálandó folyadékot az a temperáló fürdőbe merülő b edénybe töltjük. Ennek térfogata a c jelig 24o om^. A d pálca felemelésével az edény tartalmát kalibrált lombikba bocsátjuk. Mérjük a 2oo o.u^ folyadék kifolyásához szükséges időt /t/, és ellenőrizzük, hogy a folyadék való39. ábra