Ivicsics Lajos: Vízépítési kismintavizsgálatok. A VITUKI technikusi szaktanfolyamának jegyzete (VITUKI, Budapest, 1962)
III. A hidromechanikai laboratóriumi vizsgálatok gyakorlati módszerei
- 106 h./ A légnyomás mérése A légnyomás mérése tulajdonképpen a különböző gázok nyomásának mérésével azonos jellegű feladat. Minthogy azonban a légnyomásmérésnek külön eszközei, módszerei, műszerei alakultak ki, a nyomások mérésétől különválasztva ezen a helyen tárgyaljuk. A hidromechanikai laboratóriumi vizsgálatok során aránylag ritkán merül fel a légnyomás mérésének szükségessége. Egyedül a levegővel végzett kísérletek során a levegő sűrűségének és viszkozitásának meghatározása céljából kell a légnyomást megmérnünk. Mint minden cseppfolyós, vagy légnemű folyadéknak, a földet körülvevő levegőnek a belsejében is bármely pontban a felette levő folyadékoszlop súlyával egyenlő nyomás uralkodik. Ez a nyomás - mint általában a folyadékok belsejében a nyomás - minden irányban érvényesül. A légnyomás nagyságát Torricelli nyomán a vizsgált pontban uralkodó nyomással egyensúlyt tartó higanyoszlop súlyával mérjük, azonban mértékszámul a higanyoszlop magasságát használjuk. Minthogy a légnyomással átlagos esetben 760 mm hosszúságú higanyoszlop tart egyensúlyt, és minthogy a higany faj- sulya 0 C°-on 13,59 g/cm^, a tengerszintmagasságában levő tárgyak felületére lo3,3 g körüli nyomás nehezedik. Ezt a nyomást egy atmoszférának nevezik. Ritkábban használatos mértékegysége a légnyomásnak a millibar /mbar/. Ennek looo dyn/cm^ nyomás felel meg. A legtöbb esetben a higanymilliméter /hgrm/ mértékegységet alkalmazzuk. A gyakorlatban leginkább a higanyos és az un. aneroid barométerek terjedtek el. A légnyomás időbeli változásának regisztrálására rajzoló barométereket,un. barografokat szerkesztettek. A higanyos barométereknél higannyal töltött edénybe függőleges, felül zárt üvegcső merül. A csőben a higany olyan magasra emelkedik, hogy az éppen uralkodó légnyomással egyensúlyt tartson. Az aneroid barométereknél a légnyomást rugalmas fémlemezeknek a légnyomásváltozás hatására bekövetkező alakváltozásával mérjük. A 37.ábrán egy higanyos barométer, a 38.ábrán pedig egy iróberendezéssel felszerelt aneroid barométer vázlatát láthatjuk. A kutatómunka során a légnyomásnak a helyi, valamint a tengerszintre vonatkoztatott értékét szoktuk használni. A higanyos barométereken egyik értéket sem olvashatjuk le közvetlenül, mindkettő meghatározása céljából
