Ivicsics Ferenc: Korszerű szivárgásgátlási eljárások alkalmazása a vízépítésben (VITUKI, Budapest, 1972)

6. Befejezés

-425.8 Javaslat u.i résiszap - vizsgálat bevezetésére é s a z eredmények értékelésére

5.8.1 A résiszap minőségére vonatkozó méréseket /viszkozitás, tixotrópia stb./ nemcsak a résiszap elkészülte után kell elvégezni, hanem 1, 2, 5, 4 és 5 nap múlva is meg kell azokat ismételni. /Az eddigi eredmények bizonyítják, hogy a résiszap minősége bizonyos esetekben a keverés után néhány nap elteltével számottevően változott. A változás figyelembevételével anyagtakarékosság érhető el.

5.8.2 Biztosítani kell, hogy a laboratóriumi résiszapkeverés minden esetben a- zonos módon és azonos ideig történjék, a keverési mód minél jobban megközelítse a gyakorlatban alkalmazottat. A laboratóriumi eredmények gyakorlatban való elérése csak igy biztosítható.

5.8.5 A laboratóriumi vizsgálathoz használt nyersanyag előélete lehetőleg azonos legyen a munkahelyen használandó anyag előéletével.Például bényabentonitból való rés- iszapkészités esetén számottevően eltérő adatokat eredményezhet, az a körülmény,hegy friß s anyagból vagy pedig néhány hónapja kibányászott és a szabad levegőn tárolt anyagból ké- szitjük-e a diszperziót. Ez utóbbi esetben még az a körülmény is lényeges eltérést eredményezhet, hogy a vizsgálatokhoz szükséges 1-2 kg bentonitot az anyaghalmaz felületéről vagy pedig annak belsejéből szedték.

5.8.4 Minden újabb nyersanyaghoz meg kell keresni a legkedvezőbb keverési i- dőt. Nem elégséges csupán addig keverni az anyagot, amig a legrövidebb keverési idővel stabil diszperziót kapunk. Meg kell vizsgálni,hogy hosszabb keveréssel mennyire sikerül a diszperzió minőségét javitani. A keverési idő és a minőség alapján kell meghatározni a legkedvezőbb keverési időtartamot.

5.8.5 Az iszapvizsgálatot ajánlatos a munkahelyen alkalmazandó vizzel végezni.

6. BEFEJEZÉS

6.1 Ajtanulmányban közölt eredmények haszna

6.2.1 A vizépitési földművek szivérgásgátlásával foglalkozók egységes szemlélet alapján összeállított rendszerben tekinthetik át az alkalmazható el járásokat módszereket, megismerkedhetnek azok főbb tulajdonságaival.

6.2.2 A résiszapok összetételéről,készítéséről és felhasználáséról a hazai a- nyagok és lehetőségek figyelembevételével a kutatók,a tervezők,a kivitelezők és a beruházók számára hasznos, áttekinthető képet nyújt a tanulmány.

6.2.5 A hazai réselési gyakorlatban fölvetődött több kérdésre /pl.legkedvezőbb peptizáló szer,a szódaadagolás módja,a hazai anyagokból készített résiszap minőségének időbeli változása,a résiszapminőség és a hőmérséklet közötti összefüggés,a viz keménységének a résiszap stabilitására gyakorolt hatása/ a tanulmány egyértelmű feleletet ad.

6.2.4. Fölhivja a figyelmet a rés oldalfalainak állékonyságával kapcsolatosan végzett számítások eredményeinek helyes értékelésére.

6.2.5 A résiezapkészitéshez használandó anyagok vizsgálatának olyan uj módszerét javasolja, amellyel az eddig alkalmazott vizsgálatoknál pontosabban Ítélhető meg a kérdéses anyag résiszapkészitésre alkalmas volta.

Budapest, 1968. december

Ivic8ics Ferenc oki.mérnök