Ivicsics Ferenc: Korszerű szivárgásgátlási eljárások alkalmazása a vízépítésben (VITUKI, Budapest, 1972)
5. A résiszap
-285.4 A résiszap felhasználása 5-4.1 A résiszap tárolása A megkevert résiszap a felhasználásig földmedencében vagy pedig tartályokban tárolható. Ezekben a szivattyúval való utókeverés is elvégezhető. Téli munkánál a medencéket, illetőleg a tartályokat úgy kell elhelyezni, hogy a résiszap minél kisebb mértékben hüljön le. A földmedencék lehetőleg mélyre tarvezendők, hogy ezáltal a felületük kisebb legyen , a tartályok pedig hőszigetelő anyaggal burkolandók a lehűlés csökkentése érdekében* A medencé - ben, illetőleg a tartályban a résiszap mennyiségének mérése a szükséges pontossággal elvé - gezhető. 5.4.2 A résiszap mozgatása A résiszaptároló helytől a készítendő rés fölé, majd a munka folyamán a résbe a résiszap gravitációsan vagy szivattyúval juttatható. A gravitációs vezetés történhet nyilt csatornában vagy csővezetékben. A gravitációs résiszapvezetésre csak különleges terepadott - ságok esetén kerülhet sor, amikor a résiszap keverése és tárolása a felhasználási /réselési/ szintnél lényegesen magasabb geodéziai szinten történik. A gravitációs vezeték /a nyilt csatorna vagy a csővezeték/ méreteinek meghatározásánál két körülményt kell figyelembe venni: 1. a résiszap viszkozitása lényegesen nagyobb a viz viszkozitásánál, 2. a résiszap rendszerint tixotróp tulajdonságú, tehát ahhoz, hogy , folyékony legyen, állandó és egy meghatározott értéknél nagyobb- erőhatásra van szükség. A réselésnél a legtöbb esetben szivattyúval továbbítják a résiszapot. Az elszeny- nyeződött résiszapot ugyancsak szivattyúval juttatják a tisztitóberendezésbe. Erre a célra vagy a réskészitő géphez tartozó, vagy külön szivattyút használnak. 5.4.3 A résiszap-szükséglet Egy résfal-szakasz elkészítéséhez szükséges résiszap mennyisége kát részből, 1. a résfal köbtartalmából és 2. a veszteségekből áll. A veszteségek főleg a résben /elszivárgás/ és a tisztitásnál, illetőleg az anyag- kitermelésnél /markolóval vagy kotróval való réselésnál/ keletkeznek. Az iszapveszteség előzetes közelitő becslésénél használható homoktalajnál kavicsos homoknál homokos kavicsnál kavicsnál 3 ? 0,2 ♦ 0,6 m /résfal m , 0,4 + 1,0- - " 0,5 * 2,5 - " 1,0 ♦ 3,0 - " értékek: Természetesen nemcsak a talaj minőségétől, hanem a talajviz-szintnek a résben levő résiszap szintje közötti különbségétől, a résiszap minőségétől stb. is függ a résiszap - veszteség. A fenti értékek tehát csak előzetes tájékozódás céljára végzett durva becslésekre alkalmasak. Egy-egy réstábla elkészülte után rövid idő múlva megkezdődik a résnek a résfal a- nyagával való kitöltése. Célszerű, ha a rés elkészülte és a kitöltés befejezése közötti időtartam a lehető legrövidebb. A résfal állékonysága szempontjából előnytelen a hosszú ideig kitöltetlenül hagyott - résiszappal megtámasztott - rés. A kitöltő anyag a résiszapot maga előtt kinyomja a résből a felszinre. Ez a résiszap a következő réstábla elkészítésénél hasznosítható, ezért azt rendszerint közvetlenül az á.ppen készülő résbe vezetik.
