Ivicsics Ferenc: Korszerű szivárgásgátlási eljárások alkalmazása a vízépítésben (VITUKI, Budapest, 1972)
4. Szivárgásgátlás belső réteggel
-Pl4.6.2.1.1 A fúrással való cölöpfal-készítés menetét a 3. ábra mutatja [126]. Az ábra szerint az egyes cölöpöket az úgynevezett jobb-öblitéses rendszerű fúrással készítik. Az egyes cölöpök átmérője 60-80 cm, a fúróiszapot 7-10 att. nyomással juttatjáka furat aljára. Ezzel az eljárással már 90 m mély cölöpfalat is készítettek. A furatok függőle - gességének ellenőrzésekor 20 m mélységben 10 mm, 3o m mélységben 44 mm, 57 m mélységben pedig 67 mm-e8 függőleges iránytól való eltérést mértek. Hazánkban 1956-ban készült ezzel az eljárással egy 5 m mély, 2,5 m átmérőjű, 35 cm vastag cölöpökből álló akna. Az akna 3,5 m-es viznyomásnál vízzáró volt ’ 127 j - A külföld berendezések közül az Icos-Veder és a Rodio-Marconi dolgozik.fúrással. 4.6.2.1.2 A fúrással és markolással való cölöpfalkészités menete megegyezik az előző eljárással. /Először minden páratlan számú cölöpöt készítik el, majd a két önálló cöLöp közé fúrják le a harmadikat úgy, hogy az utólag készített cölöp a megfelelő vízzárás biztosítása céljából az első kettőbe belemessen. Csupán palástjuk mentén érintkező cölöpökből álló cölöpfalat ma már nem készítenek./ Ebben az esetben fúróisapot nem alkalmaznak,az oldalffeilat béléscsővel támasztják meg /4.ábra/. Ilyen elven működik például a hazánkban is meglevő Benoto berendezés. A furat kibetonozásakor a béléscsövet fokozatosan visszahúzzák. Talajvíz nélküli esetben a betont ejtéssel, talajvíz alá pedig különleges kiképzésű edénnyel juttatják a furatba [127]. Az egyes cölöpök átmérője 60-100 cm, az elérhető mélység 20-25 m bármilyen talajban. Az eddigi adatok szerint a fúrás sebessége közepesen kötött talajban 3,5 m/óra, a közbenső cölöpök fúrása esetén pedig 2,5-3,5 m/óra r128 ] . Ezzel az eljárással készült vízzáró fal a bokodi völgyzárógátnál. 4.6.2.1.3 Öblítéssel való cölöpfalkészitésnél a köpenycsövet vízöblítéssel süly - lyesztik le a talajba, majd vízzáró anyaggal való kitöltésük után az acélcsöveket visszahúz - zák. Magyarországon ezen az elven alapul a Lampl-Illei eljárás. A köpenycső különleges alakú kiképzésével /5.ábra/ biztosítható a jó vízzárás és meg van a lehetősége a szádfal- szögletek kialakításának /6.ábra/ [123]. Ezzel az eljárással 1956-ban sikeres kísérleteket végeztek . Vasbeton lemezek öblitéses süllyesztését - és ezáltal vízzáró fal készítését - dolgozta ki HallÓ8y Ferenc [75]. 4.6.2.2 Résfal készítése 4.6.2.2.1 A résfal készítő berendezések egy nagy csoportja fúrással^ -mfrással dolgozik. A 7.ábrán bemutatott szerkezet /Soletanche/ sínen mozog. Egy-egy 2-6 m hosszú rés- falszakaszt négy fő lépésben készít. Először a résfal-szakasz elején mélyít egy résfal mélységű furatot, majd ugyannak egy furatot készít a szakasz végén is és azután a közbenső földtömeget vízszintes marással fejti ki. Negyedik munkamozzanatként a k^sz rést kitöltik betonnal. A réselésnél a berendezés függőleges ütőmozgást végez. Az igy föllazított és a résiszappal elkeveredett talajt szivattyú szívja /a fúrórudazaton keresztül/ a felszínre.A talajtól megtisztult vagy megtisztított résiszapot ismét visszavezetik a résbe. A vízszintes ma A iobb-öblités azt jelenti,hogy a furóiszapot a fúrószáron keresztül nyomják a furatba. A fúrószár végén kilövellő és a furószár mellett felfelé áramló, a már megbontott talajt is tartalmazó fúróiszap a föld felszínére jut. A bal-öblitéses rendszernél a fúróiaz ap áramlásának iránva fordított, vagy is a tiszta i- szap a rudazat mellett lefelé áramlik és a talajt tartalmazó fúróiszapot a fúrószáron keresztül szivattyú szívja a felszínre. /Ezért némely esetben fordított rendszerű öblítésnek is nevezik./
