Ivicsics Ferenc: Korszerű szivárgásgátlási eljárások alkalmazása a vízépítésben (VITUKI, Budapest, 1972)

3. Szivárgásgátlás külső réteggel

-9 A cement-talaj keverékek hazai alkalmazhatóságával több tanulmány foglalkozik ^15,26, 27, 29]. Ennek ellenére a vizépitésben Magyarországon üzemszerűen még nem használják. 3.1.5.2 Tala.i-mész keverék Talaj-mész keveréket használtak a tibeti Shensi piramis, a római utak, a kinai Nagy Fal stb. épitésénél is. A talajhoz adagolt mész kedvező hatása tehát már régen ismert. Mégis az eljárás vizépitési alkalmazása csupán kisérleti állapotban van. Talaj-mész keverék készítésére a 15 %-nál nagyobb plasztikus indexű talajok alkalma­sak [29]. Ezek közül sem mindegyik, csupán azok, amelyeknek szerkezete mész adagolással ked­vezően befolyásolható. A mész [105] finom szemcsékre őrölve, porrá vagy péppé oldva keverhető a talajhoz. Az alkalmazandó mésztipust és annak mennyiségét laboratóriumi kisérletsorozattal kell meghatározni. Általában agyag, iszap és egyes homoktalajok őrölt, vagy porrá oltott mész­szel keverhetők a legjobban. Szovjetunióban a talaj-mész keverékből készitett rétegek kezdetben 1/5- 1/7 -részre csökkentették a csatornák szivárgását, de 1-2 év alatt tönkrementek [3o]. A védőréteg nélküli talaj-mész keverék készítésekor átlag 5 sülyszázalék meszet ke­vernek a talajhoz. A mész pontos mennyiségét laboratóriumi kísérlettel kell meghatározni. A szivárgésgátlásnak ez a módja csupán kivételes esetben alkalmazható, mert az emlí­tett plasztikus indexű /15 %/ talajok már keverés nélkül is eléggé vizzáróak. Ezt a megálla­pítást igazolták a Monoron és a Kábán végzett kísérletek is [31 ]. Kötött talaj esetén jó ha­tású, agyagásványt nem tartalmazó homok alkalmazásakor pedig eredménytelen volt a kísérlet. 3.1.3.3 Tala.i-bitumen keverék Szivárgásgátló rétegek készítésére a hazai építéseknél használt bitumenek közül a hí­gított bitumen a legalkalmasabb. A Magyarországon kapható hígított bitumenek fontosabb jellemzőit a 3. táblázat tar - talmazza. A magyarországi hígított bitumenek fontosabb .jellemzői 3. táblázat Sor­szám Az anyag jele az MSZ 3268 szerint Viszkozitás 10 mm-es nyíláson 30 C°-on 8-ban 4 mm-es . nyíláson Lobbanáspont Marcusson szerint C° 360 C°-ig el­távozó higitószer súlyszázalékban 1. HB - 0­20 - 40 40 24-28 2. HB - 1 20-40­80 14-19 3. HB - 2 5-150­120 11-13 4. HB - 3 300-500­140 6-8 A hígított bitument olyan legmagasabb viszkozitási állapotban kell a talajhoz keverni, amely viszkozitás esetén az a talajjal még jól összekeverhető. Ezért 15 C° léghőmérséklet fe­lett a HB-2-®s,hűvösebb időben pedig a HB 1-es jelű hígított bitument kell használni. Nedves iszapos talajok keveréséhez a HB-0 a legmegfelelőbb. Mivel a semleges vagy gyengén savas jellegű vegyületekből álló bitumen savanyú köze - tekhez rosszul tapad,ezért vizépitési célra csak tapadásjavító szerrel lehet felhasználni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom