Illés István: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)
5. Természetes vízfolyások szabályozása
c) A keresztszelvények és völgykeresztszelvények alapján, vala- lamint a térkép adatainak figyelembevételével kell készíteni a hosszszelvényt. d) Geológiai feltárást kell végezni a völgy rétegzettségének megállapítására. Általában kutató gödrökkel, a part alakulások megfigyelésével, a meder anyagának vizsgálatával, nagyobb jelentőségű munkáknál külön telepitett fúrásokkal kell megvizsgálni, hogy a patakmeder alatt milyen rétegződésű a talaj és milyen anyag boritja az árterületen a völgy- feneket. Gyakran fordul elő, hogy a patak kötöttebb rétegbe van beágyazva és medermélyités, vagy tisztogatás után az uj medret lazább szemcsés, üledékes kőzetbe vágjuk be. Ilyenkor a meder kimélyülhet, hordaléka erősen megnő, alsóbb folyásán zátonyok keletkezhetnek, vagy ha kisebb folyóba folyik be, akkor ezt fogja túlterhelni hordalékával. A Túr folyó csatornázásánál, ill. alsó torkolati részének rendezésénél fordult elő hasonló hiba, amikor mederkotrás után még a mesterségesen nem mélyített szakasz is a hátrarágődő erózió miatt mintegy 1 m-rel lesüllyedt és a hidak alapjait erősíteni kellett. e) Az uj patakmeder adatainak kiszámításánál alapul veendő vízhozamot a hidrológiai módszerek szerint, vagy ha az adatok már feldolgozást nyertek, a VITUKI-nál beszerezhető árvízi adatok alapján kell megállapítani. Patakszabályozásoknál általában a 100 évenként egyszer előforduló árvízből indulunk ki (egy százalékos árviz). f) A tervkészítés előtt meg kell győződnünk, a patak hordalékviszonyairól. A fenntartás szempontjából legcélszerűbb a vízgyűjtő terület rendezésével a patak hordalékszállitását a legkisebbre csökkenteni és a görgetett hordalékot lehetőség szerint teljesen kizárni a patakmederből. g) A rendezési terv előkészítése előtt tanulmányozni kell a patakvölgyben a talajvizszint alakulását. A patakrendezéssel beavatkozhatunk a talajvizszint alakulásába, az átlagos talajvizszintet növelhetjük, vagy csökkenthetjük és ilyen módon hatásosan támogathatjuk az árterületen folyó mezőgazdasági művelést, vagy belsőségeket mentesíthetünk a túl magas talajvizállástől. 5.12 A keresztszelvény megállapítása Az előbbiek szerint megállapított mértékadó vízhozamra a hidraulikában tanultak alapján méretezik a keresztszelvényt. A keresztszelvény alakja (fő típusait lásd 67. ábrán) leggyakrabban trapéz vagy csésze-szelvény. A trapéz szelvény kisebb patakoknál fordul elő, ha a meder kiemelése kézi munkával történik, a csészeszelvényt általában kotróval történő mederkiásásnál alkalmazzák. A vegyes szelvénynél a kisvizek részére külön mélyebb meder készül, mig 90 -
