Illés István: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)

4. Vízfolyások rendezése

állandóan mélyül, a folyó meredek falu völgy fenekén folyik. Síkvidéki patakoknak azokat nevezzük, amelyeknél a hordalékszállitás egyensúlyban van, vagy esetleg az érkező hordalék nagyobb mint a távozó. A vízmosások katlanja a hegyvidéki vízfolyások jellegét mutatja, mig az egyensúlyban levő, vagy feltöltődő szakasza a vízmosásnak a síkvidéki patakokhoz mutat hasonló természetet.

Minél kisebb a vízgyűjtő területe egy vízfolyásnak, annál nagyobb a nagyviz- és kísviz közötti arány.

Ez a szabály csak igen nagy közelítéssel igaz, pontosabban akkor érvényesül, ha a vízgyűjtő területek csapadékviszonyai és növénytakarója hasonló. Ennek a viszony számnak az alakulását ugyanis a lefolyási tényező befolyásolja és már ismertek azok a körülmények, amelyek a lefolyási tényező nagyságát befolyásolják. Mindenesetre a hegyvidéki patakok igy természetben hasonlóak a vízmosásokhoz, azonban ellenállóbb kőzetben alakulnak ki, mint a vízmosások és igy az erózió sebessége olyan lassú lehet, hogy ezeket a patakokat az állandó medrü vízfolyásokhoz sorolhatjuk. Minél inkább csökken egy vízfolyásnál az árvizek és kisvizek aránya, annál inkább szerephez jut a mederalakitásban a középvizek hatása, amelyek ugyan lényegesen kisebb hatást gyakrolnak a mederre az árvizeknél, azonban időben sokkal tovább tartanak. Mig tehát a vízmosásoknál a meder kialakítását egy-egy árviz lépésről-lépésre hajtja végre, addig az állandó vízfolyásoknál mindinkább előtérbe lép a középviz közelében levő mederképző vízállás, amelyik lassan, de folyamatosan alakitja a folyó medrét.

4.31 Állandó vízfolyások medrének alakulása és a hordalék

Az állandó vízfolyásokban az elragadó erő és a mederanyag ellenálló képességének függvényében több-kevesebb hordalék vándorol lefelé a mederben. Ennek nagyrésze a mederben keletkezik, a meredekebb, nagyobb esésű szakaszokon partomlásokből is származik, mig közepes vagy kis esésű részeken a meder anyagát alkotó szemcsés talajt ragadja el a viz, vagy régebben lerakott zátonyok anyagát viszi tovább.

A görgetett hordalékon kívül a folyók lebegtetett hordalékot is szállita- tanak. Ennek mennyisége a viz turbulenciájától és a lebegtetett hordalék mederbe való bejutásának lehetőségétől függ. így pl. tavaszi olvadás, vagy erős záporok idején a völgy oldalakról kerül be nagymennyiségű lebegtetett hordalék, vagy egy-egy vizmosás, vagy kisebb mellékpatak szál lit a befogadóba nagyobb mennyiségű hordalékot. A lebegtetett hordalék általában a meder kialakításában kisebb szerepet játszik, mint a görgetett hordalék.

80 -