Illés István: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)

4. Vízfolyások rendezése

kező hordalékot teljesen visszatartjuk, akkor a befogadót mentesítettük a hordalék túlterhelésétől és a vízmosás továbbterjedését is teljesen meggátoltuk. Ritkábban alkalmazzák azt a módszert, amikor a vízmosás katlan­ját teljesen feltöltik idegenből hozott földdel és a föntről érkező vizet burkolt mederben vezetik át. Ez a költséges módszer csak belsőségekben indokolt. A vízmosások megkötésénél mindig mérlegelni kell, hogyan lehet a vízgyűjtő területet rendezni, a vízmosásba érkező vízhozamok csök­kentése és ezáltal a vízgyűjtő területről a talajelsodrás megakadályozá­sa érdekében. Ezek a módszerek a vízgyűjtő terület lefolyási tényezőjét csökkentik részben tereprendezés, részben megfelelő növényzet ültetése, a mezőgazdasági művelés okszerű megváltoztatása révén. Vizmosásmegkötési tervek készítése előtt magassági és vízszintes értelemben fel kell mérni a vízmosást és meg kell határozni a mérték­adó (nagy zápornál vagy tavaszi hóolvadásnál keletkező) vízhozamot. 4.212. A vízmosás megkötése a fenék- és az oldalak rögzítésével Ezt a megkötési módot általában akkor választják, amikor gyorsan akarnak eredményt elérni és a megkötéshez nem áll nagyobb költségösz- szeg rendelkezésre. A megkötéshez felhasznált anyagot lehetőleg magá­ban a vízmosásban gyűjtik össze, itt termelik ki a szükséges rőzse- és kőanyagot, legfeljebb a gyeptéglázáshoz szükséges gyepről kell a vízmo­sástól távolabbról gondoskodni. Egyik módszernél a vízmosás fenekére alacsony keresztgátakat építenek, abból a célból, hogy a fenék közelé­ben lefolyó vizréteg sebessége csökkenjék. így az árvizek a feneket nem mélyítik tovább. Az alacsonyabb fenékgátakat egyszerű rőzsefonással ké­szítik. A gát mögött a gát 50 cm magasságáig a lebukó viz hatását elegen­dő kőburkolattal ellensúlyozni. Magasabb gát építése esetén az un. kettős rőzsegátat használhatjuk, itt a mederfenék biztosítására az utófeneket rő- zsekévékkel boritjuk. Ha megfelelő kőanyag rendelkezésre áll, akkor kő­ből készült fenékgátakat is építhetünk. Amennyiben a fenéklépcső kavi­csos, áteresztő talajban készül, a lépcső mögé szivárgót kell beépíteni, a fenéklépcső támfalát pedig áteresztő nyílásokkal kell ellátni, hogy a ka­vicsos talajban kialakuló, a gáttestre ható viznyomás hatását kiküszöböl­jük. A lépcső fölé kőburkolat készül, hogy a gát előtt felgyorsuló viz ki ne mélyítse a mederfeneket. A burkolat alá agyagos zárőréteget tesz­nek, hogy a burkolaton keresztül ne áramolhassák viz a szivárgóba. Ilyen áramlás esetén ugyanis a szivárgó könnyen eliszapolódik és a hát­töltésben felgyülemlő vizek elvezetésére képtelenné válik. 72 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom