Illés István: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)
4. Vízfolyások rendezése
tején tehát egyik mederből - a másik mederbe vándorol a viz egy-egy árviz után, és a kúp alakú hordaléklerakődást mindig messzebbre tőlja előre a toroktól a befogadó vízfolyás felé. A hordalék-kup felülete sem mezőgazdasági művelésre, sem utak, házak, vagy vasút építésére nem alkalmas, mert az itt épült műtárgyakat minden zápor után elboríthatja az újabb hordalék (47. ábra). 47. ábra Vízmosás hossz-szelvény és helyszinrajz A vízmosások keresztszelvénye meredek, lépcsős falu kereszt- szelvényt mutat. A viz elsősorban a keresztszelvény fenekén keskeny árkot mélyít, az alámosott partok beszakadnak ebbe a mélyedésbe és a növények, sőt nagyobb fák is a partokkal együtt a mélységbe csúszhatnak. A vízmosás katlanja gyakran több réteget is keresztülvág, és a rétegek ellenálló képességének piegfelelően az oldal-lejtők lejtése valamint a hossz-szelvény esése is változásokat mutat (48. ábra). Az oldalakról letöredezett ellenálló rétegek maradványai ideig-őráig eltömik a vízfolyás medrét, azonban a legközelebbi zápor az akadály mellett uj medret ás és igy a vízmosás fejlődése tovább folyik. A vízmosás által okozott károkat a következőkben foglalhatjuk öszsze: a) a katlan- és a hordalék-kup területe mezőgazdasági művelésre nem alkalmas; Torok Hordalékkúp Katlan ^Oldalág Regi medrek \ \ opDßojeg (
