Illés István: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)

3. Szennyvíztisztítás

gő szennyvízzel szemben. Ez a ventilláció szükséges, hisz az aerob fo­lyamat fenntartásához a szemcsék körüli vizfilm felületéhez az egész ré­tegben hozzá kell juttatni a levegőt. A töltőréteget légnyilásos fenékre kell rátelepiteni. Ily módon ezen át a levegő alulról felfelé áramolva a rétegbe áramlik s ugyanakkor a lecsepegő viz a nyílásokon át eltávozhat. Általában 20% nyilásfelületet szokás felvenni. A biológiai tisztítás elvén működő csepegtetőtestek attól függően, hogy az 1 töltőtestre jutó napi szervesnayag mennyisége (a térfogati ter­helés), valamint az 1 m2 testfelületre jutó szennyvizhozam mennyisége (a felületi terhelés) mekkora a) a kis terhelésű, és b) a nagy terhelésű csepegőtestek csoportjába sorolhatók. Az előbbieknél a kis terhelés miatt nemcsak a szennyvíz, de a ke­letkezett biológiai iszap (sejtek) zöme is lebontődik, vagyis már nem rothadóképes szemcsés szerkezetű anyag távozik a test fenekén keresz­tül. Ezért a kisterhelésü csepegtetőtestes biológiai szennyvíztisztító tele­pen az utóülepítőre nincs szükség. Előülepitőre azonban mind a kis, mind a nagy terhelésű testnél szükség van. A nagyterhelésü csepegtetőtesteknél (42. ábra) a csepegtetőtesten egyszer már átfolyt és utóülepitettvizet ismételten visszavezetve a test­re, az érkező friss szennyvizet hígítják és igy ,1 m3 test több szerves­anyag lebontására képes. Mivel azonban a nagy felületi terhelés miatt a leöblítő hatás erősebb, a biológiai hártya egy része is, az átcsepegő vízzel eltávozik a testből. Az eltávozó hártyatömeg nagy szervesanyag mennyiséget jelent, amely közvetlenül élőv izfolyásba (bomlóképessége miatt) nem vezethető. Ezért minden nagyterhelésü csepegtetőtestes tele­pen a csepegtetőtest után utóülepítőt kell alkalmazni. Az utóülepítő egy­szintes, a benne leülepedett hártyaanyagot (a humusziszapot) az előüle- pitő iszapterébe kell visszavezetni. 3.33 Az eleveniszapos szennyvíztisztítás Az eleveniszapos biológiai szennyvíztisztítás elve a folyók öntisz­tulásánál részletezett biológiai folyamatokkal számos vonatkozásban ana­lóg. Az eleveniszapos tisztításnál azonban a szervesanyag koncentráció jóval nagyobb, ily módon az aerob lebontási folyamatok fenntartásához jóval több oxigént kell oldott állapotban a szennyvízbe juttatni. Ugyan­akkor az eleveniszapos tisztítás olyan adott térfogatú medencéhez van kötve, amelybe a recirkuláciő révén eleveniszapot juttatunk folyamatosan és igy a medencében állandó mértékű iszapkoncentráciőt lehet fenntarta­ni.- 62

Next

/
Oldalképek
Tartalom