Illés István: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)
3. Szennyvíztisztítás
39. ábra A mertilőfalakra merőlegesen, az Ulepitőteret szükitő, keresztfalak helyezkednek el. Az iszaprothasztő térben a fenék tölcséralaku. A rothasztőtérbe jutó iszap a már benn levő iszap beoltó hatására néhány óra alatt rothadni kezd. Levegőtől és a friss szennyviz oldott oxigéntartalmától gyakorlatilag elzárva, az iszap lúgos közegben un. metános erjedéssel rothad. A keletkező gáz 70-80% metánt és 20-30% CO -ot - tehát végterméket - tartalmaz. A fejlődő metángáz nem mérgezőj de a légkörből az oxigént kiszorítja, ezért fulladást okoz és ha a levegővel 15-18%-os elegyet alkot, robbanásveszélyes. A gáz mennyisége a hőmérséklettől fliggően 5-15 1/fő.nap, 6000-7000 kalória fütőértékli. Értékesítése csak 5000 lakosegyenérték felett gazdaságos. 3.3 BIOLÓGIAI SZENNYVÍZTISZTÍTÁS A biológiai tisztítás célja a mechanikai tisztitás után a szennyvízben maradt kolloidális és oldott állapotú szerves szennyeződések lebon- tása. A biológiai tisztitás mikroorganizmusok tevékenységén alapszik. 59 : metszet metszet Befolyás A metszet Ü — Ülepltotér I = Iszaprothasztó tér Kifolyás
