Illés István: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)

1. Vízellátás

A termikus lágyitás a viz melegítésén (vagy a viz desztillációján, esetleg fagyasztásán) alapul. Melegítés során az oldott állapotú kálcium- és magnéziumhidrokarbonátok elbomlanak és kálcium- illetőleg magnéziumkarbonát keletkezik.

Vegyszeres vizlágyitásnál a vizet olyan anyagokkal kezelik, amelyek a kálcium- és magnézium-ionokat gyakorlatilag oldhatatlan, szűrhető ve- gyületekké alakítják. Ilyen vegyszerek pl. a mész, szóda, nátriumhid- roxid stb.

Egyes természetes és mesterséges ioncserélők úgy végzik a viz lágyitását, hogy a nátrium ionokat kálcium, vagy magnézium ionokra cserélik.

1.6 A VÍZ SZÁLLÍTÁSA

A vizet a víztermelő, vagy viztisztitő telepről az elosztó hálózatig a tápvezeték szállítja.

A vizeloszté hálózat elágazó, összekapcsolt vagy körvezetékes lehet.

Az elágazó rendszerű hálózat a legkevesebb csőanyagot igényli, de hátránya, hogy a vakon végződő csővezetékekben vizpangás jöhet létre, továbbá a nagy átmérőjű vezeték településen belüli szakaszán törés esetén a település nagy része viz nélkül marad. Fejlettebb formát jelent az összekapcsolt rendszerű hálózat. Itt a mellékvezetékek egymással összekapcsoltak. A biztonság ebben az esetben, a viz szétosztásánál, már nagyobb. A körvezetékes rendszernél a tápvezeték a települést elérve kétfelé ágazik, és a településen belül zárt "kört" alkot. A csőtöréssel, tűzesettel szembeni biztonság ebben az esetben a legnagyobb.

A vízvezeték hálózatba magas- és mély tározókat kell beiktatni.

A táró zásra több okból van szükség:

a) A viz termelése folyamatos és egyenletes, a fogyasztás azonban nem, sőt a fogyasztás bizonyos napszakokban meghaladja az abban

a napszakban történt víztermelés mértékét. A tározó ilyenkor kiegyenlíti a termelés és fogyasztás különbségét, pótolja a termelés időleges hiányát.

b) A tározás, előre nem tervezhető esetekre (csőtörés miatti vízveszteség, tűzesetnél szükséges oltási viz stb.) biztonsági tartalékként szolgál.

c) A magas tározó (víztorony, vagy magas terepponton elhelyezett medence) nyomáskiegyenlitést biztosit a hálózat különböző pontjain.

Elhelyezés szerint a tározók a következőképpen osztályozhatók (13. ábra):

Az átfolyásos tározót hegyes-dombos vidéken alkalmazzuk (14. ábra). Ilyenkor a tározó a vizszerzés és a település között van. Hátránya, hogy a tápvezeték törése esetén a település viz nélkül marad.- 28