Illés István: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)
1. Vízellátás
A víztisztításnál az a) és b) pont alatti szűrők a gyorsszürők a c) pont alattiak a lassú szűrők. 1.5151. A mechanikai szűrés A szűrőréteget mechanikai szűrés esetében általában kvarchomok, antracit alkotja. Az ilyen gyorsszürőként működtetett réteg szemcséinek átmérője 0,5-1,5 mm közötti. A lebegőanyagok hézagrendszerbeli kiszürődése háromféle kiváltó okra vezethető vissza: a) a réteg felszínén megnyilvánuló ülepitőhatás; b) a rétegben esetleg folytatódó pelyhesedési folyamat (ami a derítőben nem fejeződött be); c) a kiszűrendő anyag- és a réteg szemcséi felületén megnyilvánuló elektrokémiai hatások. A szűrő felső részének eltömődésével egyidejűleg a rétegbeli nyo- másveszteség növekszik, a szűrőt ilyenkor öblíteni kell. Az öblítést csak vízzel, vagy levegővel, és (utána) vízzel végzik. Az alulról felfelé áramló öblítővíz fellazítja a szűrőréteget, a szemcsék felületéről és hézagaiból a kiszűrődött anyagokat kimossa. A réteg fellazulása 30-40%-os. Az öblítővíz mennyisége 20-30 í/sec. m2. A szükséges öblitési viznyomás 1,0-1,2 att. A viz + levegővel való öblítés során először 1-2 percig vízzel öblítünk, majd utána levegővel. A levegővel való öblítés intenzitása 20 t/sec.m2 körüli. Amiak elkerülése céljából, hogy öblítő levegő ne maradjon a szűrőréteg hézagjaiban, az öblités végső szakaszában újra vizzel öblítünk. A levegő öblítéshez való alkalmazása előnyös gazdaságossági szempontból is, mert ezáltal az öblítéshez felhasználandó szűrt viz mennyisége mintegy harmadára csökkenthető. A szűrési sebesség az 1 m2 szürőfelületen egy óra alatt átvezetett vízmennyiséggel egyenlő (dimenziója m/ő). Ha ez az érték 0, 5-nél kisebb, lassuszürőről, ha 2,5-nél nagyobb, gyorsszürőről beszélünk. Szerkezeti megoldás szempontjából a gyorsszürők két csoportba sorolhatók: a) Zárt gyorsszürőt alkalmazunk általában, ha a szűrés előtt nincs vízkezelés, vagy az zárt rendszerű (11. ábra). b) Nyílt gyorsszürőt alkalmazunk általában, ha a szűrést megelőző vízkezelés nyílt rendszerű. 1.52 Az oldott szennyeződések eltávolítása A következőkben az oldott szennyeződések eltávolításának módjait tárgyaljuk. Ezen folyamatok egyrésze csupán mechanikai (pl. a mechanikai savtalanitás), másik része elsősorban kémiai (pl. kémiai savtalani- tás, mangántalanitás).- 22