Illés István: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)

1. Vízellátás

A viz a medencéből a kifolyási oldalon, bukón keresztül távozik.

A viztisztitási gyakorlatban az előzőekben vázolt kialakítású Ulepi- tőmedencéken kivül néha más medencealakokat is alkalmaznak. így például a vízszintes, sugárirányú átfolyású medencét (Dorr medence) el- * sősorban az ipari vízellátásnál alkalmazzák.

1.514. Derités-4

A tisztításra szoruló vizben, általában 10 mm-nél kisebb átmérőjű szilárd szemcsék (kolloidok) vagy kolloidálisan oldott anyagok (pl. vashidroxid) is jelen vannak. Ezek a viztérben zeg-zugos pályán haladnak és a Brown-féle mozgás törvényeinek vannak alávetve.

Ahhoz, hogy a kolloid-részecske ülepedhessen, elektrokémiai folyamatok segítségül hívására van szükség: vagy idegen elektrolitét viszünk a tisztítandó vízbe, vagy a kolloidszemcsék töltésével ellentétes töltésű kolloidokat juttatunk a vizbe.

A szemcse negativ feszültségi állapota ily módon közömbösíthető, miáltal a szemcsék között vonzóerő lép fel, a kolloidszemcsék összetapadnak, pelyhek képződnek. Ezek a pelyhek már Ulepithetők. A derités tehát az egyszerű mechanikai Ulepitésnél jóval összetettebb folyamat.

1.5141. Vízszintes átfolyású derítők

A vízszintes átfolyású derítők két fajtája ismeretes: a hosszanti- és a sugárirányú átfolyású. A hosszanti átfolyású derítőre példát a Győri Vízmüvek "Uni-flow" deritője szolgáltat (9. ábra). A viz a deritő- anyagok bekeverése után érkezik a derítőbe. A derített vizet több bukó-