Illés István: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)
10. Mezőgazdasági vízrendezés
tesen vékonyodik. így a sekély vályús erózió hatása gyakorlatilag a felületi erózión keresztül mérhető. Ha nem gondoskodunk a sekély vályús erózió eltüntetéséről, az lassan mélyebb, árkos erózióvá válik. Az árkos erózió már olyan állandó jellegű mélyedést képez a lejtőn, amelyet egyszerű talajmüvelési eljárásokkal nem tudunk eltüntetni. Ezek az árkok minden évben újra összegyűjtik a vizet, minden évben nagyobb területről és igy állandóan mélyülnek. Ha megfékezésükről bármilyen uton-módon nem gondoskodunk, akkor idővel kialakul a szakadé- kos erózió. Az árkokban még folyik némi növénytermelés. A szakadékos erózió már olyan meredek és annyira mély szakadékot alakit, hogy a növénytermesztő a lepusztitott területet kikerüli. A szakadékok állandóan fejlődnek. Oldal irányból is újabb vízmosások keletkeznek talajukon s ezért a termő felület állandóan csökken, mig a szakadékok területe állandóan növekszik. Az olvadásos erózió a hó hirtelen olvadása során jelentkezik. Az eróziós károk különösen akkor nagyok, ha a talaj mélyebb rétegei még átfagyottak, a legfelsőbb réteg viszont már felengedett, elsárosodott és ugyanakkor a hóié nagyobb területről összegyülekezve jut a kérdéses ta- lajfelületre. Az eddigiekben leirt eróziós jelenségek csökkentik a termőréteg vastagságát, ugyanakkor az eróziós ráhordás a termőréteget gyarapító eróziós jelenség. Az eróziós ráhordás a lejtő alján jelentkezik. Ez jelenthet hasznot is. Az eróziós ráhordás azért okozhat kárt, mert vastag iszappal borítva a gazdasági növényeket, azokat befullasztja. Az eróziós ráhordás során nemcsak feltalaj, hanem altalaj is lerakődhat, ami a talaj termékenységét csökkenti. A defláció leggyakoribb formái: az egyszerű szélkifuvás vagy defláció a dünés defláció és végül a szélbarázdás defláció. A szélkifuvás során elsősorban a legelő állatok által megsértett pontokon indul meg a homoki legelők pusztulása. A homok kifuvása következtében azonban nemcsak a kifuvásnak közvetlen kitett terület pusztul, hanem a környező területen levő növények is nagy kárt szenvednek az un. homokveréstől, amelynek során a növényeknek Utődő éles homokszemek megsebzik felületüket. A szélkifuvás^ és a homokverés kártételeihez járulnak hozzá az eltemetés, az un. dtlnés defláció kártételei is. Ha a szél egyirányből fuj, kifújja a folyók árteréből a homokot. A homok futőhomok-buckák alakjában vándorol. A vándorló buckáknak düne a nevük. Ezek az előrehaladó buckák sok termőföldet temetnek el. Az eltemetett növénytakaró elpusztul. Ha tovább vándorolnak, csupasz területet hagynak hátra, melyet növénytakaró már nem véd. így a további szélkifuvás megtámadja most már az eltemetett talajt is. A dünés defláció is elsősorban laza, homokos területeken fordul elő. 182