Illés István: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)
10. Mezőgazdasági vízrendezés
mély bevágások fölötti felfogó vezetékek építése, csúszó, valamint nagy felszini terhelésű (pl. jármüvekkel terhelt) talajok vizének elvezetése, folyós homok viztelenitése, kertek vízrendezése, ahol a gyökerek be növésére érzékeny, talajcsövekből épült vezetékek nem alkalmazhatók stb. A vakondcsövek között, tömör, kohéziós talajokban alkalmazhatók, különösen eredményesen. Alkalmasak ezenkívül tőzegtalajok vizének elvezetésére is. Nem célszerű azonban vakondcsövet alkalmazni akkor, ha a talaj kavicsos, ha kohézió nélküli homoktalaj, vagy folyós homok és ha benne közbülső homok- vagy kavicsrétegek vannak. Vakondcsövezéssel főleg a szivóvezetékeket készítik. A vakondcsövek hossza átlagosan 80 cm, legfeljebb 100 cm lehet, mert a túlzottan hosszú vakondcsövek érzékenyek a beszivárgó, valamint a rajtuk átfolyó vizek kártételeivel szemben. A vakondcsövekből kialakított szivővezeté- kek vizét nyílt árkokkal vagy égetett agyagcsövekből épített gyűjtővezetékekkel fogjuk össze. 10.25 Műszaki talajcsövezés A műszaki talajcsövezés legjelentősebb feladatai: rézsüket veszélyeztető vizek elvezetése, távol tartása, rézsűk szárítása, nagyobb kiterjedésű területek szárítása, épületek alapjainak védelme, tám- és ellenfalak, hídfők mögötti tér viztelenitése, összetett viztelenitési feladatok. _____A rézsűket veszélyeztető vizeket a talp- és övszivárgókkal, a szivárgópaplanokkal, az oldalszivárgókkal és a száritőtárőkkal vezethetjük le. A z átnedvesedett földrézsüt a felszini vizek elvezetésének témakörében megismert nyilt árkokkal, továbbá a vízszintes és a függőleges szivárgókból készített összetett száritómüvel szárítjuk és támasztjuk. A száritómüvek egyes elemeit a csúszás irányába (hosszirányú biztosítás), vagy a csúszás irányára merőlegesen (keresztirányú biztosítás) helyezzük el. A hosszirányú biztosítást adják az un. száritó- és támbor- dák, a keresztirányú biztosítást jelentik az oldal-, a talp- és övárkok, az őv- és talpszivárgók, továbbá a forrásfoglalások. A nagyobb burkolatlan vagy burkolt területek kiszárítása elsősorban az állomási platók, repülőterek, vagy sportpályák stb. viztelenitésével kapcsolatosan jöhet szóba. A lecsapolást elsősorban talajcsövezéssel és szivárgók, vagy nyelőkutak telepítésével oldjuk meg. A kis mélységű szivárgókat a mezőgazdasági talajcsövezésnél kiadódó szivótávolság 1/1-1/3-ára helyezzük. A függőleges drénezésnél sakktábla szerűen telepítünk 25-30 cm átmérőjű nyelőkutakat, az elvezetendő talajvíz mennyi179
