Illés István: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)

10. Mezőgazdasági vízrendezés

biztosítja a vízelvezető csatornák és a tározók közti szoros kapcsolatot, a víz tervszert! visszatartását.

A tározókat a jellegüknek és a gyakorlati megoldásoknak megfelelően a következőképpen osztályozhatjuk:

a) zsilipekkel vagy tiltókkal lezárható, esetleg szivattyúteleppel ellátott holtágas tározók (124. ábra),

b) zsilipekkel vagy tiltókkal lezárható, mély, lapos területek és semlyékek (124. ábra),

c) körtöltéssel körülvett, mély lapos területek,

d) alacsony, un. övgátakkal körülvett és megosztott, mély lapos legelők (124. ábra),

Ezek a tározók, a műszaki beavatkozás jellegének és mértékének megfelelően, többé-kevésbé természetesek vagy mesterségesek.

A természetes tározók (a. és b. típus ) csak záró műtárgyakkal ellátottak. Általában ideiglenes jellegűek.

A mesterséges tározók ( c. típus) állandó jellegűek. Üzemi vizszin- tüket a gátak biztonságos és gazdaságos műszaki méretei szabják meg. Ezeknek a tározóknak az üzemi vizszintje a legmagasabb csatornavizszint- nél magasabb is lehet, amikor is a felszini vizet szivattyúval emeljük a tározóba. A körtöltés mentén gondoskodni kell megfelelő csatornák létesítésével a szivárgó vizek összegyűjtéséről és elvezetéséről.

10.15 A műtárgyak

A felszini vízelvezető rendszerek jelentősebb mütáigyai:

az esést összpontosító müvek (fenéklépcsők és surrantók), a csöves építmények (csőáteresztők, beeresztők, bujtatők, csőzsilipek, stb.), a hidak,

a kisebb duzzasztó és zárómüvek, (tiltők, zsilipek) a szivattyútelepek és a csatorna-őrtelepek.

10.2 LECSAPOLÁS

10.21 Célja

A lecsapolás lehet mezőgazdasági vagy közvetlen műszaki célú.

A mezőgazdasági célú lecsapolásnál a mezőgazdasági művelés elősegítésére sülyesztjük le a talajvíz szintjét. Ezzel morzsalékosabbá tesz szűk a talajt, javítjuk a szellőzését, elősegítjük az átmelegedését, fo175