Illés István: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)
9. Öntözés
A tározók lehetnek napi, heti és évszakos tározók. A napi tározók az éjjeli üzemszünet, az átállások, valamint a felvonulás idején tartják vissza a vizet. A napi tározók szerepét betölthetik a rendszer és fürt csatornái, továbbá természetes mélyedések, vagy mesterséges medencék. A heti tározók a heti munkaszüneti napokon tartják a vizet vissza. A heti tározásban szerepet tölthetnek be a csatornák, holtágak és terepmélyedések. Az évzsakos tározók több hetes, több hónapos de 12 hónapnál rövidebb időtartam során tározzák a vizet. Évszakos tározóként szerepelhetnek völgyek, folyómedrek és a rendszer területén lévő legkülönbözőbb tározók. A tározók működhetnek gravitációs utón és vizemeléssel. A gravitációs utón működő tározók a következőek: völgyzárógátakkal lezárt völgyek, duzzasztómüvekkel lezárt vizfolyás-medrek, árvédelmi töltésekkel lezárt holt-ágak és töltésekkel körülvett tározásra alkalmas területek. A vizemelés utján működő tározók pedig: alacsony vizfelszinü, külön töltéssel el nem látott holt-ágak, és kötött talajú terepmélyedések. A tározás müvei: a völgyzárógátak, a duzzasztómüvek, a zsilipek, a szivattyútelepek és töltések. 9.4 AZ ÖNTÖZŐVÍZ SZÁLLÍTÁSA Az öntözőviz szállítása történhet csatornákban, vagy csöveken. A csővezeték épitése költségesebb és munkaigényesebb ugyan, viszont kevesebb a vízveszteség, kevesebb a fenntartási költség, mint a földcsatornák esetén. 9.41 Az öntözővíz szállítása és elosztása Az öntözőcsatornákat rendeltetésük szerint a következőképpen osztályozhatjuk: főcsatornák mellékcsatornák osztócsatornák öntö zőc sa to rnák. Épitési módjuk szerint vannak: földcsatornák burkolt és szigetelt csatornák és vasbeton csatornák. 157 -
