Illés István: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)

8. Vízerőhasznosítás

8.2 A FÖLD ELMÉLETI VÍZEROKÉSZLETE

A világ jelentős vizerőkészlettel rendelkezik, amelyek felmérésével számos kutató foglalkozott. Slebinger legújabb adatai szerint a Föld elméleti vizerőkészlete a Föld összes vizfolyását tekintetbe véve és a középvizhozam átlagos értékére vonatkoztatva, mintegy 5600 millió kW- ra tehető. Ennek legnagyobb része kb. 40%-a Afrikában található, mig Ázsia mintegy 22%-kal, Európa pedig kb. 11%-kal részesedik belőle.

A vizienergia jelenlegi kihasználtsága kb. 7-8%-os. Legnagyobb a kihasználtság Európában (30%) és Eszak-Amerikában (27%). A vizierő részesedése az energiahordozók felhasználásában világviszonylatban kb. 7%, a harmadik helyen áll. Vannak azonban országok: Norvégia, Svájc, Svédország, Ausztria, Spanyolország, Olaszország ahol a vizierő jelentősebb szerepet tölt be (mintegy 90-95%).

A Szovjetunió közepes potenciális vizerőkészlete kb. 311 millió kW, melynek zöme Ázsia területére esik.

Hazánk elméleti vizerőkészlete 0,96-1,0 millió kW-ra tehető. Viz- erőkészletünk legnagyobb részét kb. 80%-át a Duna, illetve a Duna vízrendszere alkotja, a többi a Tiszához és vízrendszeréhez tartozik. Viz- erőkészletünk kihasználási foka kb. 4%. Bár vizienergiában túlzottan nem bővelkedünk és vizerőhasznositásunk elmaradottsága sem vitatott, mégis a területegységre vonatkoztatott 5,45 kW/km2 nagyságú fajlagos kisviz- erőkészletünkkel a közepesnél jobb helyet foglalunk el a Föld országai között.

8.3 A VÍZERŐMŰVEK OSZTÁLYOZÁSA

A vízerőműveket osztályozhatjuk:

műszaki-, topográfiai-, energia-gazdasági-, és vízgazdálkodási szempontból.

Műszaki szempontból megkülönböztetünk

a) vízfolyások és természetes hozzáfolyással táplált tavak energiáját hasznosító erőmüveket,

b) hidraulikus energiatározőkat,

c) a tengervíz ár-apály jelenségét hasznosító erőmüveket.

Topográfiai szempontból megkülönböztethetünk:

a) síkvidéki,

b) dombvidéki és

c) hegyvidéki erőmüveket.- 142 -