Illés István: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)
6. Ármentesítés és árvédelem
rehajtott ékeléssel lehet védekezni. Az ékelés különösen akkor kedvező, ha több egymáshoz közel keletkezett járat elzárásáról van sző, vagy a töltésnek egy olyan szakaszáról, amelyet a járatok már keresztülkasul lyukasztottak. A töltéscsurgás elleni védekezés igen sürgős és azonnal végrehajtandó akkor, ha a kilépő viz zavaros, vagy ha a vizhozam változik, lüktető. Ilyen esetekben az átfolyó viz állandóan bőviti a járatot. Több csur- gás jelentkezése esetén tehát elsősorban ezek ellen kell megkezdeni a védekezést. 6.36 Védekezés a buzgárok ellen Az eddigi védekezési módoknál a gáton mutatkozó hibák javításáról volt sző. A buzgár a gát altalajában bekövetkező meghibásodás miatt keletkezik. A 96. ábrán láthatjuk a buzgár keletkezésének geológiai feltételeit. Töltéseink nagyobb része alatt egy mélyebben fekvő vizvezető réteg fölött kevésbé vizvezető, vízzárónak tekinthető réteget találunk. A nyomás vonal a töltés mentett oldali lábánál olyan magas értéket érhet el, hogy meghaladja a terepszintet. Ha a vízzáró rétegen keresztül valahol utat talál a vizvezető réteg nagyobb nyomású vize (elkorhadt gyökér helye, Urgelyuk stb.), akkor buzgár keletkezik. Az üregen felfelé áramló viz súlyosabb esetben az alsó vizvezető rétegből a finomabb szemcséket magával viszi és a vízzáró réteg felső felületén a terepszinten lerakja. így a buzgár körül kis körtöltés keletkezik és a buzgár által szállított vízmennyiség csökken. A buzgár feltöltésével egyidejűleg a környékén a vizvezető réteg nyomásvonala leszáll annyira, hogy a buzgár közepén egybeesik a feltörő viz felszínével (lásd a 96. ábrát!). A buzgár ellen úgy védekezhetünk, hogy körülötte homokzsákokból töltést építünk (régebben kifenekeit hordót állítottak a buzgárra) olyan magasságra, hogy a megcsökkent vizhozam már ne szállítson homokot, 121 I Nyomasvonal Vízzáró réteg I M I Vizvezeto rétég Buzgár keletkezése
