Illés István: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)

6. Ármentesítés és árvédelem

burkolt útfelületként is lehet egyúttal használni. A körgáttal körülvett területről kivezető csövek, csatornacsövek és kábelcsatornák megfelelő­en képezendők ki oly módon, hogy azokon át az árviz a mentett terület­re be ne törhessen. A mentett területen aránylag nagy mennyiségben gyűlik össze a szivárgó viz és ezzel együtt gondoskodni kell a csapa­dékvizek elvezetéséről is. Figyelembe véve ezeket és a fenntartás költségeit, mérlegelni kell, hogy nem célszerUbb-e körgát helyett az egész terület feltöltése. 6.3 ÁRVÍZVÉDELEM Az árvédelem célja a gátak állapotát az árviz ideje alatt minél jobbkarban tartani, a jelentkező hibákat azonnal kiküszöbölni és ott, ahol a gátak elégtelennek mutatkoznak, erősítésükről gondoskodni. Szük­séges azonban, hogy az árvédelem gondoskodjék a veszélyeztetett terü­letek megfelelő kiürítéséről és esetleg az ártérbe beömlő vizeknek az összeszoritásáról, lokalizálásáról és az emiatt keletkező károknak a le­hető legnagyobb méretű csökkentéséről. 6.31 A védekezési módok és elvek Az árvédekezés alkalmával a gátat meg kell védeni a hullámverés hatásától, tehát a felületen meginduló erózió ellen kell biztosítani, azon­kívül meg kell védeni a gátat az átnedvesedés következményeitől, ill. lehetőség szerint csökkenteni magát az átnedvesedést. A védekezésnek azonban ki kell terjedni az altalajon keresztül történő szivárgás káros hatására. Fel kell készülni arra, hogy rendkívüli magas árvizeknél a töltések hiányzó magasságát pótoljuk. Az átszivárgásokkal és átnedvesedésekkel kapcsolatos hibáknál az ok, vagy a viz gyors terjedése a száraz anyagban, vagy a túl nagy viz- nyomás. A védekezési módokat tehát ilyen esetben mindig annak á figye­lembevételével kell megállapítani, hogy hatásosabbak azok a módszerek, amelyek a szivárgás útját nehezítik, úgy azonban, hogy a mentett olda­lon, vagy a töltések mentett oldali részeiben a viznyomások ne növeked­jenek. így pl. a 87. ábrán a töltés alatt történő szivárgás kedvezőtlen hatásának (hidraulikus törés veszélye a mentett oldali rézsülábnál) ellen­súlyozására a mentett oldalon szivárgó padkával terheljük le a talajt és igy meggátoljuk, hogy a kilépő viz magával ragadja a talajrészeket. Másik védekezési mód gyepszőnyeg alkalmazása a töltés árviz felőli ol­dalán. A harmadik védekezési mód a szoritőgáttal való védekezés, ami­kor a szivárgás csökkentésére ellen-nyomó medencét képezünk ki a gát mögött. 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom