Illés István: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)
6. Ármentesítés és árvédelem
lyen a gátat útátjáróval megszakítani, mert az útátjáróknál mindig alacsonyabbra kopik a gát koronája és ez fenntartási többletet jelent. Az útátjárókkal lehetővé tesszllk, hogy a közlekedés ráterelődjék az árvizvédelmi gátakra. Ezek különösen esős nedves időben a mélyedéseken átvezető dülőutaknál sokkal szárazabb, jobb közlekedési lehetőséget biztosítanak. A gátak koronáján való kocsiközelekedést az útátjáróknál és minden olyan helyen, ahol kocsikkal a gátakra lehet feljutni sorompókkal kell meggátolni. A gátak, és a kiegésztiő létesítmények gondozására és felügyeletére gátőröket kell alkalmazni. A gátőrök részére a gát mellett, legcélszerűbben a gát koronájának magasságig felemelt udvarral gátőr telepet kell létesíteni. Ennek távolsága és a telepen létesítendő építmények a helyi körülményektől és a gátvonal fontosságától függenek. A gátőrházakat egymással és a különböző védekezési központokkal telefonvezetékkel kell összekötni és a lehetőség szerint az elektromos hálózatba be kell azokat kötni. A gátőrházak között létesítendő távbeszélő vonalat a gátak mentén célszerű vezetni. A mentett oldali gátláb mellett a legkedvezőbb a távbeszélő vonalat elhelyezni. Olyan helyeken, ahol slirü beépitettség miatt megfelelő talpszéles- ségü gátat nem lehet tervezni, árvizvédelmi fallal is vissza lehet tartani az árvizet. Az árvizvédelmi fal azonban sokkal nagyobb gonddal tervezendő meg, mint a földtöltések, épitése közben is sokkal több a hiba- lehetőség és ezért leginkább akkor alkalmazható, ha magassága csekélyebb, egy alacsonyabb töltésen pótolja a biztonsági magasságot, vagy műtárgyhoz való csatlakozást biztosit. Árvizvédelmi gátak szelvényét mutatja a 86. ábra. Az ábrán látható talpas vasbeton szelvényű gátak nagyobb magasságra készülnek, kisebb magasság esetén az egyszerű vasbetonlemez is alkalmazható. 86. ábra Árvédelmi falak vasbetonból 113
