Illés István: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)
6. Ármentesítés és árvédelem
rendelt szerepük van a vegyes anyagból készült gátszelvényeknek is. A 85. ábra padkás és padka nélküli árvédelmi gát szelvényét mutatja. A padkás szelvény napjainkig majdnem kizárólagos szelvénye volt az árvédelmi gátnak, azonban a gépi földmunka részére célszerűbb a padka nélküli szelvény. T 3,0-5,0 m A gátak méretmegállapitásánál korábban elsősorban a viznyomás szempontjából vizsgálták a gátak stabilitását. A szélesebb gátszelvényeknél ma már statikai kérdések nem szerepelnek, elsősorban a töltés átázása és a töltés alatti talaj viselkedése szabja meg a töltés szükséges szélességét. A töltés biztonsága a mai felfogás szerint már nem vizsgálható külön a töltés szelvénye alapján. A töltés ebből a szempontból egységet képez az alatta levő talajjal és a töltés méreteit nemcsak a töltésen keresztül történő szivárgás, hanem az altalaj minősége és rétegzettsége is befolyásolja. A mértékadó árvizszint megállapítása az árterület nagyságától az azon folyó gazdasági műveléstől, ill. gazdálkodástól és termeléstől függ. Értékesebb területek, építmények nagyobb biztonságot kívánnak. Olyan ártér, amelyiken mezőgazdasági művelés folyik épületek nélkül és az árteret sem utak, sem vasutak nem keresztezik, - nyilván sokkal kisebb biztonságot kíván. Nagyobb folyőinkra a mértékadó árvizet statisztikai valőszinüségszámitások alapján a VITUKI állapította meg és közli a tervezőkkel. A mértékadó árvízhez 1 m - 1,50 m biztonsági magasságot kell hozzáadni. A gátak anyaga vizátnemeresztő földanyag. Legkedvezőbb az olyan földkeverék, amely kétharmad részben homokos talajból, egyharmad részben pedig kötött, agyagos talajból készül. Ilyen földanyag biztosítása nem mindig lehetséges, a helyszínen, azonban a gátak méretei miatt igen költséges volna távolabbról szállítani megfelelő földanyagot és igy gyakran el kell tekinteni a gát legideálisabb anyagból való építésétől. 111 PadkanélkUli és padkás gátszelvény
